doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

A kiegészítő analitikus nyilvántartások vezetése pozitívnak ítélhető, de a pénzforgalmijellegből adódóan a nyilvántartási és beszámolórendszer főkönyvi számláiba ezen adatok csakmár a realizálást követően kerülnek be. Azaz a megkövetelt valós és hű kép kialakítása nemlehetséges.A tranzakciók harmadik fázisára való koncentrálás egyben azt is jelenti, hogy anyilvántartási rendszer egyedül a bevételi-kiadási információkról ad tájékoztatást. Azonbanezek értéke nem határozható meg egyértelműen. Ennek indoka, hogy a bevételek és kiadásokesetén a tényleges teljesítés számít a rögzítés időpontjának. Így az adott évben teljesültbevételek és kiadások egy része nem feltétlenül az adott időszak gazdálkodásának„eredménye”. Például ha a teljesítés, a szolgáltatásnyújtás az előző évben történik, de azigénybe vevő csak a következő évben fizeti ki az ellenértéket, akkor ez már a következőköltségvetési év kimutatásaiban jelenik meg, holott a ráfordítás az előző évhez tartozik.A bevételek és kiadások összevetése mindössze az adott egység likviditásának becslésérealkalmas. Más típusú adatok kinyerése nem lehetséges. A bevételi-kiadási szemlélet eseténjelentős kockázatot jelent az időbeli ütemezés befolyásolása. A tranzakciók pénzügyiteljesítésének időpontja az egyéni érdekeknek megfelelően alakítható, például egy beruházásikiadás „átvihető” a következő költségvetési évre, javítva ezáltal az adott évi pénzforgalmiegyenleget.További hiányossága a pénzforgalmi szemléletnek az olyan tranzakciók negligálása,amelyek nem járnak pénzmozgással. A korábban már említett követelések és kötelezettségekmellett az értékcsökkenés gazdasági tartalma sem jelenik meg lévén, hogy az amortizáció nemjár tényleges pénzmozgással. Az eszközök értéke, azaz a beruházási kiadások egy összegbenaz aktiváláskor kerülnek elszámolásra. Az eszközök használati időtartama alatt azértékcsökkenés formailag ugyan elszámolásra kerül, de ennek nincs valós gazdasági hatása.Az amortizáció funkciója az eszköz pótlása lenne a használati idő egyes éveiben felhalmozottértékcsökkenés értékéből. 75 Továbbá az eszközök pótlási kötelezettsége szintén rendszerenkívüli tényező. Mindez jól látható a költségvetés felépítésében is, ahol a beruházásielőirányzatok csak az un. folyó beruházásokat tartalmazzák. Az államszámviteli rendszer arögzítési technikája és a rövid távú szemlélet miatt nem foglalkozik az eszközök pótlásánakkérdésével.Ily módon a gazdálkodás egyik kiemelt területe a vagyongazdálkodás kritikus helyzetbekerül. Példaként említhető az állami és önkormányzati intézmények leépülő vagyona. A75 Más értelmezés szerint az amortizáció adott eszköz „használati költségét” jeleníti meg.62