doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

o.) Ezek a következőkben összegezhetők. Az állami zárszámadás szerkesztésének elsőkövetelménye, hogy az államháztartás adatainak a költségvetési előirányzatok szerkezetévelkell harmonizálnia. Ebből a szempontból ajánlott a költségvetési törvény irányadó szerepe. Amásodik követelmény az átláthatóság elve, amely szerint olyan áttekinthető szerkezetben kella zárszámadást összeállítani, hogy a költségvetéssel való összehasonlítás könnyedénmegoldható legyen. A harmadik elv szerint a zárszámadáshoz mellékelni kell avagyonkimutatást is, valamint kívánatos a leltári vagyonváltozások és a pénzforgalom közöttikapcsolat bemutatása. A negyedik elv a vagyonkimutatás szerkezetére vonatkozóan fogalmazmeg ajánlást, e szerint olyan szerkezetben kell ezt elkészíteni, hogy a vagyonváltozásokértéke egyértelműen kiderüljön.A kincstári számvitel német iskolája szerint a költségvetési év eredménye az alábbiakszerint számítható ki, a következő módszerek közül lehet választani (Teghze Gerber, 1942.):- az állami vagyon év végi és év eleji értékének összehasonlításával,- az egyes vagyonelemek éves tiszta értékváltozása segítségével,- a pénzkezelés előírt bevételeiből és utalványozott kiadásaiból kiindulva, és mindeztkorrigálva a többi vagyoncsoport tiszta vagyonváltozásával,- vagy a pénzforgalmi adatokból kiindulva, figyelembe véve a bevételi és kiadásihátralékokat, az átfutó tételeket és a többi vagyonelem értékének változását.Az államszámvitelben a kincstári számvitel mellett a kettős könyvvitel játszik fontosszerepet. A kettős könyvvitelnél kétféle elszámolás történik, számlasoros és idősoros. Azelőbbi eszközei a főkönyvek, míg az idősoros elszámolás eszköze a napló és apénztárkönyv 192 . A pénztárkönyv az előforduló bevételek és kiadások rögzítésére szolgál. Afőkönyv az alapkönyvekben idősorrendben elszámolt vagyonváltozásokat rendszeresen,meghatározott szerkezetben csoportosítva tartalmazza. A főkönyvek között tisztaállományszámlákat, tiszta eredményszámlákat és vegyes számlákat lehet megkülönböztetni. Akettős könyvvitel lényegéből adódóan minden gazdasági esemény legalább két számlánjelenik meg, egymással ellentétes oldalon. 193 A kettős könyvvitel által alkalmazottszámlatípusok között fontos szerepet töltenek be az összesítő számlák. Ilyen számla amérlegszámla, a tőkeszámla és az eredményszámla. A kettős könyvvitel szerintinyilvántartások vezetése kétféle módon történhet, közvetlen és közvetett módon. E módszerekközötti alapvető különbség, hogy a közvetlen módszer esetén a tételek közvetlenül kerülnek afőkönyvbe, míg a közvetett módszernél elsőként valamilyen gyűjtési elv szerint kerülnek192 E kettő kombinációja is elképzelhető – ennek elnevezése pénztárnapló.193 A számla típusától függően a tartozik, vagy a követel oldalon.34