doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

feltételeket. A bevezetési időszakban készült beszámolók is sok esetben pontatlanok voltak. Akijelölt három év rövidnek bizonyult az adaptáció kiteljesedéséhez. (Vela, 1996.)Ugyanakkor az érdekeltek körében végzett kutatások azt mutatták, hogy az elhatárolásalapú szemlélet alkalmazását pozitívan fogadták. Az önkormányzatok pénzügyi vezetőinek ésmenedzsereinek nagyjából 70%-a hasznosnak ítélte az új módszertan bevezetését. Különösena tényleges pénzügyi helyzet bemutatását, a jövőorientáltságot és a vezetői döntésektámogatását nevezték meg az új államszámviteli rendszer előnyeként. Hasonlóan vélekedtek abelső ellenőrzést végző szakemberek is. Ugyanakkor a menedzserek kiemelték az új típusúbeszámolórendszer fontosságát, főként a mérleget és a jövedelem kimutatást nevezték megnélkülözhetetlen elemként. A politikusok azonban eltérő véleményen voltak, e körbenmindössze 20%-uk értékelte célravezetőnek az elhatárolási módszertan alkalmazását. Akutatások azt is bebizonyították, hogy az adaptáció gátját a számviteli ismeretek alacsonyszintje és a technikai háttér jelenti. (Alijarde, 1997.)1995-től kezdődően az önkormányzatok államszámviteli rendszere jellemzően azelhatárolás alapú módszertan szerint épül fel. Mindez a nagyobb, jellemzően városiönkormányzatok államszámviteli rendszerére vonatkozik. Ugyanakkor a kisméretűönkormányzatoknál napjainkban is csak a módosított pénzforgalmi szemlélet jellemző azállamszámvitel mindkét területén.Az önkormányzati rendszerben végrehajtott államszámviteli reformot követően, azaz1995-ben indult meg e folyamat központi szinten is. A helyi szinttel ellentétben itt jelentőshatást fejtett ki az államszámviteli standardok alkalmazása. Központi szinten, hasonlóan ahelyihez, szintén az üzleti számviteli megoldások jelentették a benchmarking terepét.(Montesinos és Vela, 2000.)Ilyen körülmények mellett a költségvetési számvitelben kizárólag a módosított elhatárolásalapú szemlélet bevezetése lehetett indokolt. Ugyanakkor a költségvetési folyamat elemeieltérő módszertant alkalmaznak. A költségvetés tervezés egyértelműen elhatárolásiszemléletben történik. A költségvetés tervezet végső változatában azonban már csak apénzforgalommal járó tételek és a kötelezettségvállalások jelennek meg. A költségvetésibeszámolóban viszont a tervezés során megjelenő tételek ismét megjelennek, ezáltal azárszámadás módosított elhatárolás alapú szemléletű. (Montesinos és Vela, 2000.)A költségvetési folyamat egyes szakaszaiban alkalmazott eltérő államszámviteli módszereknagyon bonyolulttá teszik a költségvetési számvitelt. A költségvetés tervezet pénzforgalmijellege nagymértékben rontja az államszámviteli rendszer konzisztenciáját központi szinten.49