doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

Az új módszertan bevezetése, hasonlóan az angol tapasztalatokhoz, szintén egy szélesebbközszektor reformba illeszkedett.A modernizáció céljai között szerepelt a központi kormányzat pénzügyi tevékenységeifeletti kontroll erősítése, a forrásallokáció megvalósítása a költségvetés tervezettelösszhangban és a kormányzati források hatékony felhasználásának biztosítása. Ez utóbbi célkimondatlanul a központi költségvetés kiadásainak csökkentését is magában hordozta. 1990-ben kiegészült e cél a három éves kiadási plafon meghatározásával. (Brorström, 1998.)Az elhatárolás alapú módszertan bevezetésekor Svédországnak is meg kellett küzdenie atipikus kihívásokkal. Ezek közé sorolható a számviteli szakemberek képzése, a módszertaninformatikai hátterének biztosítása és az államszámviteli rendszer fenntartásánakmegnövekedett költsége.Az elhatárolás alapú szemlélet által előállított információk használata vegyes képet mutat.Az egységek vezetői rendszeresen használják az elhatárolás alapú adatokat, különösen azegységköltség információkat illetve a jövedelem kimutatásból származó összefüggéseket.Véleményük szerint az elhatárolás alapú szemlélet magától értetődő információkat biztosít.Ezzel szemben a politikusok nem igazán használják ezen információkat. A politikusok melletttevékenykedő tanácsadók az új típusú információk alkalmazásáról számoltak be. (Paulsson,2006., 9. o.) Ebből arra következtethetünk, hogy közvetítéssel ugyan, de az új szemléletbőlszármazó információk befolyásolják a svéd politikusok döntéseit.Az önkormányzati rendszerben viszonylag gyorsan elterjedt az elhatárolás alapú szemlélet.A tapasztalatok szerint azonban az önkormányzatok igyekeznek a jövedelem kimutatáseredményét torzítani. Mindez kétféle módon jelenik meg. Egyrészt a túlzottan magas többletetkívánják elkerülni. Másrészt a hagyományos logika szerint a veszteség kimutatása agazdálkodás alacsony színvonalára utal. Mindezekből következően az önkormányzatokmérsékelt pozitív eredmény kimutatásában érdekeltek. (Stalebrink, 2007.)Svédországban is jelentősen csökkent az előirányzatok száma a programköltségvetésmegjelenése miatt. Nemzeti sajátosság ugyanakkor, hogy a többi országtól eltérően nem azelhatárolás alapú módszertan váltotta ki közvetetten a költségvetés átstrukturálását. Aprogramköltségvetés már 1967-ben alkalmazásra került. (Pugh, 1988.)Az elhatárolás alapú szemlélet adaptációjával párhuzamosan a költségvetési rendszer isalapjaiban módosult. A programköltségvetés korrekciója 116 mellett fontos újítást jelentett a kétlépcsős költségvetési folyamat bevezetése. Mindez az előirányzatok megállapítását116 A programok száma 27-re csökkent.96