doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

és hiányosan ellenőrzött területek az ellenőrzési tevékenységben. Az ÁSZ túlterheltségekövetkeztében mindenképpen szükséges a könyvvizsgálók szerepének erősítése, de eközbentudatosan kell kialakítani a munkamegosztás legmegfelelőbb formáját mind az ellenőrzésicélok teljesülése mind az ellenőrzés költségeinek kedvező szinten tartása érdekében.Ugyanakkor a könyvvizsgálók bevonásával sem oldódna meg az ellenőrzés alapvetőproblémája, amelynek lényege, hogy az ellenőrzés a törvényi előírásoknak való megfeleléstvizsgálja.A közszféra pénzügyi ellenőrzésében kitűntetett szerepet játszanak a számvevőszékek. Haaz európai államok számvevőszékeit tekintjük, akkor megállapíthatjuk, hogy a többé-kevésbéeltérő feladatstruktúra ellenére a számvevőszékek fő céljai azonosságot mutatnak,legfontosabb céljaik a közpénzek törvényes és ésszerű felhasználásának véleményezése,jelentések készítése a közpénzek felhasználásáról a parlament számára, az áttekinthetőségelvének biztosítása – minden érdekelt számára egyértelmű legyen, adott egységnyi közpénzhonnan származott mire került felhasználásra és milyen eredménnyel, valamint a közszféraállamszámviteli rendszerének fejlesztése.1.2. Az INTOSAI standardokA számvevőszékek által végzett pénzügyi ellenőrzések kiindulópontja a Limai Nyilatkozat.A Limai Nyilatkozat 1977-ben került elfogadásra, és azóta a pénzügyi ellenőrzés alapvetődokumentumának számít, szokásos még Magna Charta-ként is hivatkozni rá. Jelenleg mintegy200 standardot foglal magába az INTOSAI standardcsomag. A standardok négy csoportotalkotnak, a standardok egy része alapelveket rögzít, a második csoportja az általánosstandardokat foglalja össze, a standardok további csoportja az ellenőrzési munka soránajánlott vizsgálati módszereket közvetíti, míg a negyedik csoportba tartozó standardok azellenőrzések megállapításait tartalmazó jelentések összeállításakor javasolt alapelvekettaglalja. Az INTOSAI standardok, mint a többi standardcsomag általános javaslatokatfogalmaznak meg, és ezek konkrét tartalommal való megtöltése az adott ország feladata. Astandardok megfogalmazásakor az IFAC bizonyos alapelvekből indult ki, amelyek mintegykeretet jelentenek a standardok számára. Az alapelvek közül a legfontosabbak a következők:lényegesség elve, saját megítélés elve, elszámoltatás elve, vezetői felelősség elve, számvitelistandardok szükségességének elve, adatok valósághű bemutatásának elve, információknyilvánosságra hozatalának elve, felhatalmazás elve és az érdek-ütközések elkerülésének elve.Az alapelvek kapcsán két dolog is kiemelendő. Az egyik szerint a számvevőszéknek mindenesetben együtt kell működnie mindazon szervezetekkel, amelyek részt vesznek a számvitelistandardok kidolgozásában. Hazánkban ebből a szempontból két szervezet játszik11