doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

csoportosításra, és ezek összértéke kerül át minden hónap végén a főkönyvbe. A főkönyvbőlhavonta ellenőrzési célból un. próbamérleget érdemes készíteni, amellyel a vezetettnyilvántartások és a főkönyv adatai egyeztethetőek egymással. (Szögyéni, 1927.)Az európai államok többsége és az Egyesült Államok a 18. századtól kezdve a kettőskönyvvitel elvét alkalmazza. Ugyanakkor a teljes körű elszámolás a 19. század közepéig nemvolt jellemző, az államok túlnyomó része nem törekedett a vagyonmérleg összeállítására és azeredménynek a kettős könyvvitel szerinti kiszámítására. Kivételt képeztek ez alól a németiskolát követő államok és Olaszország.Franciaországban a könyvelés hét területet fogott át: a pénztárak és tárcák számadásait, aközjövedelmeket, a közkiadásokat, a különleges szolgálatokat, a kincstári műveleteket, akülönleges alapok számadásait és az átfutó tételeket. A gazdasági eseményeket azalapkönyvek tartalmazzák, amelyeket azután a naplóban összesítettek és a főkönyvben nyitottszámlákon csoportosították.Svédországban a 19. század elejétől szabályozták a vagyonmérleg szerkezetét ésösszeállításának szabályait. Hasonló módszerrel készültek vagyonmérlegek Olaszországbanés Svájcban is a 19. század közepétől.Olaszországban 1869 óta alkalmazott a kettős könyvvitel az államszámvitelben. Eszabályozás azonban kevéssé vette figyelembe az államháztartás gazdálkodásánaksajátosságait, és főként a kereskedelmi számvitel alkalmazását tűzte ki célul. Azonban számosprobléma adódott e megközelítésből, amely arra ösztönözte az olasz kutatókat, hogy a kettőskönyvvitel módszerét adaptálják az államháztartás keretében. Az olasz kormány Cerbonitbízta meg 1876-ban az új módszer kidolgozásával. A kutatások 1882-ben zárultak le, az un.logismográfiai eljárás kidolgozásával. Az eljárás szintén a táblázatos naplót alkalmazza,azonban a főkönyv beosztása eltér a többi államban alkalmazottól. A napló felépítése soránabból a megfontolásból indul ki, hogy minden gazdasági esemény esetén négy személyérintett: a tulajdonos, a vagyonkezelő, az ügynökök és az ügyfelek. A vagyonkezelő számlájaa tulajdonos és az ügynökök, valamint az ügyfelek számlájával mindig egyensúlyban áll.Ebből következően, Cerboni szerint, csak az utóbbi három személy egymáshoz való viszonyátkell az elszámolással kifejezésre juttatni. A könyvvezetésben vezetett számlák egy-egyvagyonelem nyomon követésére szolgáltak. A módszer lényege szerint a naplóból bármikormegállapítható a vagyon összértéke, valamint a követelések és tartozások értéke.A kutatók többsége azonban élesen bírálta e módszert, mondván túlzottan nagyerőfeszítéseket igényel a napló ilyen szintű vezetése, és az államháztartás gazdálkodásaszámára a vagyon értékének évközi változása kevésbé jelentős információ. Ez utóbbi bírálat35