doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

utalványozással és az érvényesítéssel kapcsolatban, különös tekintettel a költségvetési éventúlnyúló kötelezettségekre.Az „üvegzsebtörvény”-nek köszönhetően az Ámr.-be is bekerült „a folyamatba épített,előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés”, amihez a költségvetési szerveknek figyelembe kellvenniük „a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatókban foglaltakat” (145/A§). A gazdálkodás folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) vonatkozó szabályokkialakítása természetesen a költségvetési szerv vezetőjének a feladata. Az Ámr. deklarálja aköltségvetési beszámolás szabályait, rendelkezik a kincstári és az önkormányzati biztosintézményéről, az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, a közérdekű adatokközzé, illetve hozzáférhetővé tételéről.Az államszámvitel szabályozásának egy további fontos jogforrása az államháztartásszervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, 249/2000sz. kormányrendelet. Mint már említésre került két törvény is felhatalmazza a Kormányt arra,hogy a központi, a helyi önkormányzati, a társadalombiztosítási, a köztestületi stb.költségvetési szervek, az állami és TB-alapok sajátos beszámolási és könyvvezetésikötelezettségeit szabályozza (Áht. 124. § és Szvt. 178. §). A 249/2000. sz. rendelet értelmezegy tucatnyi szakkifejezést, köztük az ellenőrzést. Továbbá meghatározza a számviteli elveksajátos érvényesülését és a költségvetési szervek beszámolási kötelezettségét, ami „aköltségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi éslétszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásánakbemutatására, további a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki”. (6. §) Akönyvvezetési kötelezettségre vonatkozó előírások szerint az államháztartás szervezeteire is akettős könyvvitel szabályai vonatkoznak. A „módosított teljesítés szemléletű nyilvántartás”szerint az előirányzat-maradvány és a pénzmaradvány megállapításakor a ténylegesen befolyt(beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben ténylegesenteljesített kiadásokat kell figyelembe venni. (9. § (4) bekezdés)Az államháztartás szervezetei féléves és éves költségvetési beszámolót készítenek.Utóbbit, a pénzügyi évet követő év február 28-ig kell megküldeni a felügyeleti szerv számára.Ennek részei: a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés, a pénz-és előirányzatmaradványkimutatás(eredmény kimutatás) és kiegészítő melléklet. A fejezeti kezelésű előirányzatokösszesített éves költségvetési beszámolója — a pénzmaradvány-kimutatás kivétel —ugyanezen részekből áll. A könyvviteli mérleg tagolását és tételeinek részletezését a rendeletmelléklete tartalmazza. Az eszközök között külön ki kell mutatni a befektetett eszközöket és aforgóeszközöket. Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a tartós (éven túli)60