doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

fordult elő, hogy a teljes követelésállomány kifizetésre került volna. (Jókay, 2007.) Ezt tudjáka hitelezők is. Ezért inkább fizetési haladékot adnak az önkormányzatoknak. Továbbra is erősaz a megfontolás, hogy az önkormányzat előbb-utóbb biztosan fizetni fog. A késedelmesfizetéssel pedig még mindig kisebb veszteséget szenvednek el, mint az eljárás megindításával.A hitelezői csoporton belül a legtöbb esetben a hitelintézetek rendelkeznek a legnagyobbkövetelésekkel, jellemzően az önkormányzatok hitelfelvétele miatt. Számukra szintén nem érimeg az eljárás kezdeményezése. Egyrészt, mert a forgalomképes vagyontárgyakra márzálogjogot 140 jegyeztek be és az önkormányzat fizetésképtelensége esetén ebből kielégítéstnyerhetnek kisebb-nagyobb mértékben. Másrészt a hitelezési veszteségek sokkaljelentősebbek lennének az adósságrendezési eljárás megindításával, inkább pluszkamatteherért cserébe lehetővé teszik az önkormányzatoknak a későbbi adósságszolgálatot.Harmadrészt az önkormányzati pénz- és tőkepiacon jellemzőek az árukapcsolásos ügyletek.Ezek közül is a legjelentősebb és legnagyobb profitot biztosító tevékenység azönkormányzatok részére nyújtott számlavezetés. E tevékenységen, a különböző jutalékok ésdíjak felszámítása által a hitelezési veszteségeket többszörösen ellensúlyozó jövedelemképződhet a hitelintézeteknél.Tehát e tényezők miatt az adósságrendezési eljárás főként csak akkor indul el, amikor mára kötelező feladatok ellátása is problémába ütközik. Ekkor jellemzően az önkormányzatokkezdeményezik, a gazdálkodás fenntarthatatlansága miatt. A hitelezők pedig az eljárásmegindulása után kapcsolódnak be a folyamatba. Ez is azt mutatja véleményem szerint, hogya beszámolórendszer nem szolgáltat elegendő információt. A hitelező nyilvánvalóan akövetelését védelmezendő kérelmezné az eljárást, ha tudomására jutna az önkormányzat tartóslikviditási problémája. Azonban az államszámvitelnek nem csak az utólagos, hanem apreventív jellegének is érvényesülnie kellene. Így megelőzhető lenne a felelőtlen eladósodás,csak annyi idegen forráshoz juthatnának az önkormányzatok, amilyen mértékű azadósságkapacitás. (Vigvári, 2003.)Az adósságrendezési eljárás megindításának további kérdése az önkormányzatitulajdonban lévő vállalkozások, illetve szervezetek adósságára vállalt önkormányzatikötelezettségek. Mindez szintén ráirányítja a figyelmet az önkormányzati beszámolókkonszolidációjára, azaz a zárszámadás ne csak az önkormányzathoz szorosan tartozóintézmények adatait tartalmazza, hanem mutassa be a kvázi fiskális szervezetek adott évigazdálkodását is.140 A legtöbb esetben jelzálogjog kerül bejegyzésre.123