doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

Az elhatárolás alapú szemlélet teljes körű alkalmazása a gyakorlatban nagyon ritka,sokszor bizonyos területeken a pénzforgalmi szemlélet használata jellemző. 82 Alkalmazásánakindoka, hogy az adott területeken nem éri meg az elhatárolás alapú szemlélet alkalmazásaennek túlzottan magas költségei miatt. (Kassó, 2006.)Az elhatárolás alapú szemlélet nem egy szimpla módszertani ajánlás, nem merül kijelentősége az államszámvitel keretein belül. Sokkal inkább nevezhető egy összetettmódszertani gyűjteménynek, amelynek célja az államháztartás gazdálkodásának fejlesztése,hatékonyságának javítása. Mindezt az elhatárolás alapú szemlélet az államszámvitelenkeresztül éri el azáltal, hogy szignifikáns hatást fejt ki az államháztartás információsrendszerének többi elemére.2.8.1. Elhatárolás alapú szemlélet a szakirodalombanAz elhatárolás alapú szemlélet vizsgálata a szakirodalomban az 1970-es években kezdődöttel. A következő évtizedben egyre több szerző figyelme fordult e szemlélet elemzése felé. Atémakör egyes részterületeinek alaposabb vizsgálata és a megállapításokról szóló viták a ’90-es évek elejétől kezdődően jelentek meg a szakirodalomban.Az elhatárolás alapú szemlélet vizsgálata nagyon gyakran az NPM-hez kötődik. Az NPMtechnikák egy elemének tekintik e szerzők az elhatárolás alapú szemléletet. 83Az új módszertan különböző kontextusban vizsgálható. E szempontbólmegkülönböztethetőek a közszféra és az államszámvitel kapcsolatával (Lüder, 2000.) illetveaz államszámvitel és az elhatárolás alapú szemlélet közötti összefüggésekkel foglalkozótanulmányok. Ez utóbbi nézőpont kutatásainak széles kiterjedését érzékelteti Olson, Guthrieés Humphrey munkája, amelyben a szerzők tíz különböző államszámviteli reformtípustkülönböztetnek meg, véleményük szerint ezek közül az egyik az elhatárolás alapú szemlélet.(Olson, Guthrie és Humphrey, 1998c)A szerzők egy csoportja szerint az elhatárolás alapú szemlélet előnyös vonásai teljesmértékben elérhetőek. (Shand, 1990.), (Barrett, 1993.), (Evans, 1997.), (Rhodes, 1998.),(Gillibrand és Hilton, 1998.), (Pendlebury és Karbhari, 1998.), (Rowles, 2002.), (IFAC,2002.) Más szerzők ezzel ellentétben kritikával illetik az elhatárolás alapú szemléletet. (Jonesés Puglisi, 1997.), (Mellett, 1997.), (Guthrie, 1998.), (Olson et al., 1998b), (ter Bogt és VanHelden, 2000.), (Christiaens és Vanhee, 2003.), (Lüder és Jones, 2003.), (Matheson és Kwon,2003.), (Newbarry és Pallot, 2004.) A kritikák jellemzően egy-egy elszámolási módszerhez82 Az elhatárolás alapú szemlélet alkalmazásának országonként eltérő vonásait a 2.9. alfejezet mutatja be.83 A szerzők felsorolását és álláspontját lásd az 1.5. alfejezetben.70