doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

lehetséges megoldást. A kötvénykibocsátás elterjedését e tényező is indokolja, a rövid lejáratúhiteleket egyes önkormányzatok nem titkoltan hosszú lejáratú kötvényekre „váltották”.Továbbá a kötvénykibocsátás fő előnye a hitelfelvétellel szemben, hogy e finanszírozásiforma nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. Az önkormányzatok a zártkörűkibocsátás esetén szinte szabadon választhatják meg, mely pénzügyi szolgáltatóval kötnekkötvénykibocsátásra szóló megállapodást. E megoldás előnye az is, hogy csak és kizárólag apartner ismeri milyen céllal/célokkal történik a kibocsátás.Ezen kívül a pénzügyi szolgáltatóval való együttműködés előnyös az önkormányzatszámára azért is, mert sokkal rugalmasabban tudja alakítani az adósságszolgálat időbeliütemezését illetve a tőketörlesztés módját. Ráadásul a kötvények esetén a fejlesztési célokkalindokolható, hogy csak később kezdődjön a törlesztés, amikor már a beruházástöbblethozamai elvileg realizálódnak.Nem elhanyagolható motivációt jelent, hogy az önkormányzati döntéshozók, különösen amenedzserek, egyre inkább eligazodnak a pénz- és tőkepiaci termékek, illetve konstrukciókközött. A hitelintézetek által kifejlesztett egyre bonyolultabb ügyletek iránt növekvő afogadókészség az önkormányzati rendszerben. (Kovács, 2007.) E területen ugyanakkor mégsok tekintetben lemaradás mutatkozik a fejlett országok gyakorlatához képest. 146Fontos hajtóerőt jelentett a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény megszületése is. Atörvény egyértelmű kereteket szabott a kötvénykibocsátásnak, részletesen levezeti a folyamategyes elemeire vonatkozó szabályokat. Mindemellett kedvez az önkormányzatoknak azzal,hogy több pontban is egyszerűsíti az önkormányzati kötvénykibocsátással kapcsolatosszabályokat.A bankrendszer szintén támogatta a kötvény-kibocsátási folyamat felfutását. Ahitelintézetek is érzékelték a hitelügyletek során fellépő korlátozó tényezőket azönkormányzati piacon. Számukra a kötvények lejegyzése azért is kedvező, mert a hitelpiaccalszemben a kötvények sokkal könnyebben likvidálható befektetések. Nem teljesítés eseténelméletileg a követelésük egyszerűbben értékesíthető a másodlagos kötvénypiacokon. Etekintetben azonban ma Magyarországon az önkormányzati kötvénypiac nem igazánrendelkezik kellő likviditással, a másodlagos piac szervezettsége alacsony színvonalú.146 Kovács Gábor kutatásai szerint az önkormányzatok közel 40%-a csak felszínes ismeretekkel rendelkezik akötvényről, mint lehetséges finanszírozási eszközről.127