doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

szerepet játszott a magánszféra gazdálkodási logikájának átvételében. Az irányzatban rejlőproblémák eredményeként jelent meg az ezredfordulón az un. neo-weberi modell. Enneklényege az állam szerepének erősítése és a gazdálkodás hatékonyságának biztosítása. Mindezaz NPM irányzat egyfajta továbbélését és főbb elveinek érvényesítését jelenti az új modellkeretei között, azonban a korábbiakhoz képest eltérő tartalommal.Az utóbbi három évtizedben a regionális és a helyi szint szerepe felértékelődött. Ezzelpárhuzamosan az alsóbb szinteken is kiemelt kérdéssé vált a finanszírozás és a helyiköltségvetés egyensúlya.A decentralizáció következtében nemcsak a feladatellátás került helyi szintre, hanem azehhez kötődő ellátási felelősség is. 18 Az államok többsége felismerte, hogy a gazdálkodásminősége érdekében a felelősséghez gazdasági autonómiának kell társulnia. 19A központi költségvetés viszonylagos forrásszűke, hatást gyakorolt a helyi szintgazdálkodására is. Egyértelművé vált az alsóbb szintek számára, hogy a feladatellátásbiztonsága érdekében a központi támogatásokat saját bevételekkel kell kiegészíteni. Elterjedta vállalkozási tevékenységek folytatásának gyakorlata. Az e tevékenységekből származóhozamok pedig finanszírozási forrásként szolgálhatnak az adott egység alapfeladatai számára.A vállalkozási tevékenység keretét kezdetben valamely vállalati forma jelentette, általában azegység tevékenységétől és költségvetésétől elkülönítetten. A pazarlás elkerülése érdekében aköltségtudatosság nélkülözhetetlenségét említik. (Mouritsen és Bekke, 1997., 7. o.) Ezáltal aköltségszemlélet helyi és központi szinten egyaránt megjelenik.E szemlélet másképpen, kultúraváltásként értelmezhető. A korábban tapasztalhatóadminisztratív kultúra helyét a költségszempontú megközelítés foglalja el. Mindez magábafoglalja az adminisztratív kultúra lényegét, azaz a szabályozott közkiadásokat illetve atársadalmi jólét szolgálatát. Ugyanakkor kiegészíti a közpénzek felhasználásánakteljesítménykövetelményével. Továbbá tudatosítja, hogy az állami feladatok ellátása pénzbekerül, amely leginkább a költségek segítségével fejezhető ki.A kultúraváltás további területét jelenti a tervezés. A költségvetés éves szemléletébőlfakadó rövid távú szemlélet helyett az államháztartás szereplői egyre inkább hosszabbidőtávban gondolkodnak. Az éves tervezés helyébe a középtávú tervezés lépett. (Diamond,2002.) Ennek legfőbb előnye a folyó döntések jövőbeli hatásának felmérése és nyilvánvalóvátétele. Így már nem lehetséges a döntések pénzügyi következményeinek negligálása. További18 Vagyis a szubszidiaritás meghatározó alapelvvé vált.19 A decentralizáció sajátos értelmezését adja a közpénzügyek egy viszonylag sokat kutatott területe a megbízóügynökprobléma. Lásd (Aharoni, 1981.), (Weber és Wildavsky, 1986.), (Pallot, 1992.), (Glynn és Murphy,1993.)18