doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

szabályozta. Lényege, hogy első lépésben a parlament kiadási limiteket állapít meg az egyesprogramokra vonatkozóan a kormány előterjesztése alapján. Majd a limitek lebontása azalprogramokra a kormányzattal közösen történik. A folyamat zárásaként koalíciósmegállapodást kötnek a kormányzó pártok, amelyet aztán a parlamentnek kell jóváhagynia. Amegállapodás kizárólag a költségvetési politikával kapcsolatos célokat és feladatokattartalmazza, a programköltségvetésnek megfelelő szerkezetben. A megállapodástulajdonképpen egyfajta végrehajtandó költségvetés tervezetnek minősül.A közszektor reform központi elemét jelentette a széleskörű decentralizáció. Mindezkiterjedt a gazdálkodási autonómiára és az ellátási felelősségre egyaránt. Ehhez kapcsolódóankiépült egy hatékony teljesítménymenedzsment rendszer. A gazdálkodási autonómiaerősítését a költségvetési rendszer módosításai szintén támogatták. Fontos elemét jelentette aköltségvetési előirányzatokkal való rugalmas gazdálkodás megteremtése. Egyrészt bizonyoskiadási előirányzatok szabadon átvihetővé váltak nem teljesítés esetén a következőköltségvetési évre. Másrészt az egységek a következő évi előirányzatok terhére hitelt vehettekfel. E lehetőség jellemzően a beruházási előirányzatoknál áll fenn. Továbbá megjelentek azun. rugalmas előirányzatok. Ezek tartalma, hogy az adott egység maximum 10%-kal túlléphetia kiadási előirányzat értékét parlamenti jóváhagyás nélkül. (OECD, 2004.)A gazdálkodás szabadságát javította az is, hogy a költségvetés időhorizontja hosszabb lett.Az előirányzatok jellemzően két évre kerülnek megállapításra.E változásokat az 1996-ban elfogadott költségvetési törvény rögzíti. E jogszabály többpontban is szabályozza a költségvetési számvitelt.Svédországban az elhatárolás alapú szemlélet bevezetése az önkormányzati rendszerbenkezdődött el. Majd az e területen keletkezett tapasztalatok alapján került sor a kormányzatiszint államszámviteli rendszerének reformjára. Az adaptációs folyamat meglehetősenhosszúra nyúlt, hiszen az első elhatárolás alapú központi zárszámadás auditálására azadaptációs folyamat kezdete után 15 évvel került sor. Svédország a bevezetés során afokozatos lépések stratégiáját választotta. Ennek keretében az államszámvitel modernizációjaállamháztartási szintenként zajlott le.A fejlett államok követőiE csoportba azon európai államok sorolhatóak, amelyek jelentős erőfeszítéseket tettek aközszféra modernizációja és ezen belül az államszámviteli rendszer fejlesztése érdekében. Afolyamat keretében az elhatárolás alapú szemlélet adaptációjára is sor került az97