doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

A kilencvenes évek elejétől kezdődően az államszámvitel szabályozásában a kormány, apénzügyminiszteren keresztül csaknem kizárólagos jogot kapott. Ebből következően aszámviteli szabályozásban fontos szerepet játszottak a pénzügyminiszter által kiadottrendeletek.Ezek közül elsőként az 1991-ben a pénzügyminiszter által kiadott Számviteli alapelvekrőlszóló rendelet érdemel említést. Ennek értelmében, az üzleti számvitelben alkalmazottvalamennyi alapelv az államháztartáshoz tartozó intézmények számára is alkalmazandó.Az 1992-ben kiadott pénzügyminiszteri rendelet szabályozta továbbá, hogy a vállalkozóitevékenységek esetén az államháztartáshoz tartozó intézmények számára a magánszféravállalkozásaira vonatkozó számviteli törvény előírásai az irányadóak. Továbbá rendelkezett abeszámoló felépítéséről is. E szerint a beszámoló három részből áll a mérlegből, apénzforgalmi kimutatásból 124 és a magyarázatokból.A parlament államszámviteli szabályozásban betöltött háttérszerepét oldotta az 1994-benelfogadott Államszámviteli törvény. A törvény jellemzően keret jellegű, a részletesszabályozás továbbra is a pénzügyminiszter feladata maradt.Emellett a törvény arról is rendelkezik, hogy a követeléseket és a kötelezettségeket azelhatárolás alapú módszertan szerint kell rögzíteni. Ez a gyakorlatban a követelések éskötelezettségek analitikus nyilvántartásokban való gyűjtését és a mérlegben valómegjelenítését jelenti. Azonban a követelések és kötelezettségek hatásainak rögzítéseszükségszerűen elmarad, a gyakorlat tehát csak formálisan követi az elhatárolási szemléletet.Az elhatárolás alapú szemlélet adaptációjának ötlete eddig csak szakmai berkekbenfogalmazódott meg. A tradicionális szemlélet alkalmazásához az érdekeltek viszont olyanerősen kötődnek, hogy a gyakorlatban nem sikerült előrelépést elérni az államszámvitelfejlesztésében.Megfigyelhető ugyanakkor, hogy az elszámoltathatóság Lengyelországban is egyrefontosabb szerepet tölt be. A tisztánlátás érdekében a beszámolórendszer elhatárolás alapúvátétele már elképzelés szinten felmerült, konkrét lépések viszont azonban nem születtek,különösen a politikusok ellenállása miatt. A folyamat elindításának időpontja bizonytalan.2.9.4. Az elhatárolás alapú szemlélet terjedésének sajátosságaiAz európai államok államszámviteli rendszerében az elhatárolás alapú szemlélet eltérőmértékben van jelen. Jelentős különbségek figyelhetők meg az új szemlélet bevezetésistratégiájában és alkalmazásának kiterjedésében.124 Bár a lengyel korabeli források a mai jövedelem kimutatás szinonimájaként kezelik, tévesen.104