doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

kerül egyensúlyba, ha az adott évi bevételek és kiadások egymással egyenlők. Ebbőlkövetkezően a kormányzat számára alapvető információs igénnyé válik a bevételek éskiadások várható értékének, valamint a teljesített bevételek és kiadások ismerete. Akormányzat számára ugyanakkor érdektelen a hozamok és ráfordítások mérése. Azinformációs igény kizárólag a pénzmozgásokra koncentrál. Azon tételek, amelyek nemjelennek meg tényleges pénzáram formájában e logika szerint nem is léteznek.A modern költségvetési politika ugyanakkor az egyenleg fogalmát kettős értelembenhasználja, egyrészt a pénzáramok, másrészt pedig a hozamok és ráfordítások szempontjából.Vagyis a bevétel és kiadás- mellett a hozam és költség kategóriák is megjelennek.A bevétel-kiadás típusú információk a tradicionális logikát alkalmazva ráadásul nagyonnehezen köthetők az egyes feladatokhoz. Ezért a költségvetés felépítése nem feladat-, hanemintézmény-centrikussá válik. Az intézményi szemlélet pedig további negatív hatásokat okoz.Ezek közé tartozik a szervezeti rendszer rugalmatlansága, a forrásoldal hangsúlyozása, amelya költségvetés kiadási oldalán fejti ki hatását, az elszámoltathatóság és a felelősségre vonáslehetőségének korlátozottsága, a közpénzek útjának átláthatatlansága továbbá a feladatellátáshatékonyságának minősíthetetlensége. Ennek következtében a kormányzat költségvetéstervezete jellemzően intézményfinanszírozási tervként értékelhető. Ezzel szemben a modernköltségvetési logika a pénzügyileg meg nem jelenő tételeket is bevonja az értékelésbe. Ígymár lehetővé válik a feladat ellátásának költség- illetve feladatszervezési szempontúvizsgálata. Ezáltal megoldható az intézmény-centrikus gazdálkodás feladatalapúvá történőátalakítása.A feladatközpontúság érvényesítése esetén a feladatot ellátó egységek felelősségrevonható. A nem megfelelő teljesítmény esetén egyértelmű a következmény. 28 Ebben azesetben vagy a gazdasági teljesítményt kell javítani menedzsment eszközökkel, vagy ha eznem lehetséges, akkor a feladat ellátásával más szervezetet kell megbízni.Az előzőek alapján két új szempont jelenik meg a kormányzat költségvetési politikávalkapcsolatos elveiben, a transzparenciára való törekvés illetve az egyértelmű horizontális ésvertikális tagozódású felelősségi rendszer.28 Feltételezve az elegendő forrás meglétét a feladatellátás esetén.23