doktori disszertáció - Pécsi Tudományegyetem ...

módszerek tekintetében. Mindez azt mutatja, hogy a központi szinten valamelyest lassabb azelhatárolás alapú szemlélet térnyerése.Összehasonlítva a helyi szintről készült táblázattal jól látható, hogy a módosítottpénzforgalmi szemlélet a központi szint esetén sokkal inkább alkalmazott. Ebbe a II.kategóriába tartozik Ausztria, Görögország, Lengyelország, Portugália és Szlovénia. Központiszinten a módosított elhatárolási módszertant alkalmazó országok köre az előzőekhez képestHollandiával bővül. A legfejlettebb VI. csoportban ugyanúgy két állam, Anglia és Svédországtalálható.Továbbá megállapíthatjuk, hogy az államszámvitel két eleme vagy ugyanazon technikátalkalmazza, vagy a nyilvántartási és beszámolórendszer egy „szomszédos” fejlettebbmódszertan szerint épül fel – ezen összefüggés fordítva sohasem érvényesül a gyakorlatban.Mindez jól mutatja, hogy az elhatárolás alapú szemlélet adaptációja a nyilvántartási ésbeszámolórendszerre mindenképpen kiterjed, emellett érintheti a költségvetési számvitelt is.Az ország példák arra engednek következtetni, hogy a költségvetési számvitel fejlesztésefáziskéséssel történik az államszámvitel másik eleméhez képest.Bármely szempont szerint is vizsgáljuk az egyes országokat, majdnem mindenvonatkozásban ugyanazon sorrend alakul ki. Jellemzően ugyanazokat az államokat találjuk atáblázatokban a fejlettebb mezőkben, függetlenül attól, hogy az államháztartás mely szintjétés az államszámvitel melyik elemét vizsgáljuk.Mindezek alapján megállapítható, hogy az angolszász és az észak-európai államok,valamint Franciaország járnak élen az elhatárolás alapú szemlélet megvalósításában azállamszámvitel mindkét részterületén. Őket követik a felzárkózó államok. Ide sorolhatótöbbek között Belgium, Hollandia, Norvégia, Portugália és Spanyolország. A felzárkózóállamok között is találhatóak olyan országok, amelyek jelentős erőfeszítéseket tesznek, demég az út elején járnak. Ilyen például Ausztria és Görögország. A sort pedig a kelet-középeurópaiállamok zárják.Az országok gyakorlatának átfogó vizsgálatát követően több kérdés merül fel.- Mely tényezők váltották ki az elhatárolás alapú szemlélet adaptációját az élenjáróországokban az államszámvitel területén?- Milyen módszerek kerültek bevezetésre a vizsgált országokban a reform keretében?- Mennyire voltak sikeresek e módszerek a gyakorlatban?- Mivel magyarázhatók az egyes országok államszámvitelében megjelenő különbségek?E kérdések az egyes ország példák részletesebb vizsgálata alapján válaszolhatók meg.94