Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Kigyik Bi (1808) : Kegyek.
Kígyós * Kr (Detta táján) 1370: Kygyos (Cs 2: 103). − Su 2: 358. {P}
Kígyó(s)falva * Za (Körösbánya táján) 1464: Kygyofalwa ~ Kygyosfalwa Világos várhoz tartozott
(Cs 1: 736). − Su 2: 358.
Kika * Kr (Resicabánya-DDNy, Nermed mellett) 1598: Kettkika (Pesty: Krassó II/1. 273). – Su 2:
352. {Dealul Chica ırzi emlékét}
Kilencfalu (Neun-Dörfer): kilenc barcasági magyar falu, a törcsvári uradalom tartozéka; ld.
Törcsvár.
Kilyén Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-D hrs) XII.v.–XIII.e: a templomdomb ez idıben temetı volt.
Unitárius mőemléktemploma – nyújtott félkörös záródású apszisú templom – építése a XIII. szd
2.f-re tehetı (1981. évi ásatások. Székely Z.). 1334: sacerdos de Kylien (Tr). 1462.V.3.: Mátyás
király Kilyéni {de Kylyeen) Antal állítólagos gyilkosainak stb. megkegyelmezett (SzO VIII. 95).
1480.II.25.: Kilyéni Czerjék Bernát (SzO VIII. 145). 1513.XI.8.: Kilyéni {de Kyllyen} Czirjék
Balázs (SzO VIII. 399-400). 1567: Kijilyen, 1583: Kilien, 1591: Killiyenfalva, 1602: Kilin (SzO II.
222, V. 137, 151, 206). 1614: Kilyén 54 családfı (Se 29). 1733: Kilyen. 1785.V.1.: itt hunyt el
Halmágyi István (1719–) naplóíró, fıkirálybíró. 1808: Killyén ~ Kilyén (83). 1861: Killyén Hsz
(29). 1888: ≈ Hsz Sepsi js (Je 416). 1913: Kilyén Hsz vm (Az). – 1909/19: Chileni, K, L 526: r
34; m (44). > Chilieni = Su 1: 141. 1334–1854. [37 D]
Kilyénfalva Gy (Gyergyószentmiklós-D) 1576: Kyljenfalva (SzO IV. 43). Tekereopatak cum
Kylienfalva (Venczel 36). 1760–2: Kilyénfalva. 1808: Killyénfalva ~ Kilyénfalva (83). 1861:
Kilyénfalva Cs (30). 1888: Gyergyó-Kf Cs Gyergyószentmiklósi js (Je 353). *1909: Jakab Antal,
1980-tól erdélyi római katolikus püspök (–19??). 1913: Kilyénfalva Csik vm (Az). # Dr. Fodor F.:
Kilyénfalva. Falumonográfia. Mvh 1955 {!: 1995}. – Chileni = Su 1: 141. 1576–1913. – 1974: c.
Suseni {Gyergyóújfalu kzs faluja, ÉK-i hrs} [25 A]
Kimp Bi (1888) : Vaskohmezı.
Kimpány 1-2. Bi (Vaskoh-ÉK) 1808: Alsó- és Felsıkimpány, együtt : Rézbányamezıs.
Kimpány 3. Bi (Belényes-É) 1808: Kimpány (Papmezı-) (83). 1851: Papmezı-Kimpány, Bi
vm, hegyes vidéken: 505 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Van itt 384 h urb. szántó, 128 h rét,
120 h legelı; majorság 200 h. Vize a Ró patak. Birja gr. Porcia Otto (Fé 2: 219). 1888: P-K Bi
Magyarcsékei js (Je 567). 1913: Nagypapmezı Bi vm (Az). – 1909/19: Câmpani, Pmk, L 602: r
587; m, zs (36). Cîmpanii de Pomezeu = Su 1: 155. 1492, 1508 {! : Papmezı}, 1828 –1913. [21 A]
Kimpulunyág Hu (1913) : < Nyakmezı.
Kimpumáre Ar 1909/1919: Kimpumáre Kávna tartozéka (36). – Cîmpul Mare = Su 1: 156. 1909.
Kincse (Küncsej) * Bi (Érsemjén-K) 1291–4: in Kunchey. 1318: Nicolaus et Mauricius de
Kenchey; 1323: Johannes f. Mauritii de Kenche, ... Thomas dictus Nakas nob. de Kenche; 1338:
p/t. Pauli dicti Nakas (~ Nyakas) Kynche. A falu 1291–4 között az elsı fizetéskor 24 kepe tizedet
ad a püspöknek. A Kencsei nemesek Lecsméren (Kraszna vm) vesznek földet (1318) és
eskütársként (1323) szerepelnek (Gy 1: 634). 1338: Kynche, 1489: Kencse (Cs 1: 612. Kencse).
1342: Kenche (Tr). 1864: Kincse Érsemjén hr (Pesty; Gy). – Su 2: 357.
Kincses
Kü/KK (1913) : Kincsi.
Kincses To (Régen-DK) 1453: p/v. Kenches. ¤Görgény vár tartozéka (Cs 5: 713). 1644: Kinczes,
Kinczies (Makkai 617) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Kintsis, 1750: Kincses, 1760–2: Kintses.
1808: Kincses (83). 1861: ≈ To (10). 1888: ≈ MT Régeni alsó js (Je 417). 1913: Kincsesfı MT
vm (Az). – 1909/19: Chinceş, Kf, L 516: r 514 (45). > Comori = Su 1: 163. 1453–1854 {1913}. –
1974: c. Gurghiu {Görgényszentimre kzs faluja DK-re} [24 B]
Kincseszeg Csik 1808: Kincseszeg (83). Hnt. 13: » Csikszentkirály.
527