Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
1592 Sárpataki György segédtanító; Erasmus: Apophtegmata – 1559. évi bázeli kiadvány –
tulajdonában volt.
1595 bíró Szabó Péter; lovasok hadnagya Török János, vice h: Csiszár András; gyalogok hadnagya
Nagy Szabó János (Ferenc apja), vice h: Herepei Gergely.
1602 Borsos Tamás fıbíró (1599–1604) várépítésbe kezd. 1603: a dési ogy-en megvédi a
várépítést. 1604 Leges seu decreta oppidi Szekeli Vasarhelii. Opera et studio consultissimi viri
Thomae Borsos protempore judicis primarii praedicti oppidi. DD. Anno domini 1604. (1a: Decsi
Dániel városi notarius verse)
1615-ben Kis János deák vallja: „az atyja Moldovából jött ki“ (Mvh lt 138/2/1615).
1635: Miklós deák (Hódos), Sáfár István (Harasztkerék) Marus Vasarhelt, Bozédi Ferenc lófı
(Bánd), Kovács Mihály lófı (Csávás Msz) Vasarhelt lakik (SzO).
1641–1647: ref. lp és esperes Veresmarti Gáspár; 1661.IV-tól püspök 1668.III.1. k. bekövetkezett
haláláig (Dn 613).
1652 Bács (Ko), Fugitivi: Borsai György Maros Vasarhelyen lakik (Gyalu 129).
1733: Maros-Vásárhely.
1754: A Királyi Ítélıtábla Medgyesrıl átkerül Marosvásárhelyre, s ez nagy lendületet adott a város
fejlıdésének. Ekkor ideiglenesen a piac közepén álló régi városházán került elhelyezésre. Késôbb
Marosszék székházába költözött, s ott hat évig mőködött. A szék innen csak hosszas huzavona és
viták után tudta székházából kitenni az intézményt, úgy, hogy a piacon e célra megvásárolt két
egyemeletes házba költöztették. 1827-ig székelt ebben a két épületben, akkor gróf Kendeffy
Ádámtól csere útján szerezték meg az 1789-ben épült barokk Kendeffy-házat. A testület 1827. nov.
13-án tartotta elsô ülését az új épületben. Ebben az évben helyezték homlokzatára a fekete
márványtáblát is, amelyen a következô felirat olvasható:
Sub fausta regimine
Francisci primi Caes. Aug.
Fide et Lege regnantis
Curiae M. P. Trans. Regiae
D.D.D. A.D. MDCCCXXVII.
Themidi Sacrum.
(Orbán, IV. 144.; Fodor István: Régi, nevezetes épületek és intézmények (Királyi Tábla, Makariásház,
Lábas-ház, Szék-ház...stb) = Krónikás füzetek, II. sor. 7. Mvh 1937. 1-6.)
1760–2: civitas M(aros) Vásárhely.
1802: Teleki Sámuel gróf (1739–1822) – 1777-ben erdélyi fıkormányszéki tanácsos, 1785-ben
bihari fıispán, 1791-tıl erdélyi udvari kancellár – a nyilvánosság számára hozzáférhetıvé teszi a
nevét viselı Teleki Tékát. A könyvesház a XVII. században épült emeletes barokk házban, a
Wesselényi- illetve Rhédey-házban nyert elhelyezést. Az épületet 1781-ben az akkori tulajdonos
kibôvíttette. Teleki a hatalmas könyvállomány kényelmes elhelyezése érdekében megbízást adott
Schlaf Ignácnak a könyvtárépület felépítésére a régi házban. Az épület átalakítási munkálatai az
1790-es évek végén kezdôdtek és még a könyvtár megnyitása után is folytatódtak. Iktári Bethlen
Zsuzsánna grófnô (1754–1797), a könyvtáralapító felesége, méltó társa férjének a könyvgyőjtésben.
A Teleki Tékában a maga teljes egységében és épségében megmaradt a legnagyobb XVIII. századi
erdélyi nôi könyvtár, Bethlen Zsuzsánna magyar tékája, amely a philobiblon könyvgyőjtô asszony
hagyatékát tartalmazza. Az 1200 kötetes könyvgyőjteményt részben örökölte, részben maga
vásárolta. A könyvek magyarországi és erdélyi magyar szerzôktôl való magyar nyelvő munkák. #
Deé Nagy Anikó: A könyvtáralapító Teleki Sámuel. Kv 1997; Uı: Könyvgyőjtı asszonyok a XVIII.
659