Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Marosfı Gy/Cs (Gyergyószentmiklós-DK; 891 m) Nyári szálláshelybıl alakult. 1913: Marosfı
Csik vm Gyergyószentmiklósi js (Az). Kifejlıdött üdülıtelep. – Mureş Izvor > Izvorul Mureşului =
Su 1: 313. 1956. > 1974: Izvoru Mureşului c. Voşlobeni {Vasláb kzs faluja DK-re} [25 D]
Marosföld vsz Maros-vidék 1614: Marosföldi Imre Martonoson (Uh) advena (SzO).
Maroshévíz To (Gyergyószentmiklós-ÉNy, a Szamos partján) 1760–2: Taplosza. 1808: Toplicza,
Töplitz (171). 1861: Toplicza To (11). 1888: Oláh-Toplicza -Y- Marosi felsı js (Je 553). 1913:
Maroshévíz MT vm Régeni felsı js (Az). – 1909/19: TopliŃa, Mhv, mai înainte Oláhtoplicza, L
5218: r 3679; m, zs (183). TopliŃa Română > TopliŃa = Su 2: 201. 1760–1854 {1913}. [25 A]
Maroshollód Ar (Soborsin-ÉK) 1743: Korbestie (Su). 1808: Korbesty (88). 1851: ≈, Ar vm,
Erdélyország szélén, ut. p. Soborsin, hegyek között egy nagy völgyön elnyulva, 387 n. e. óhitü lak.,
s egy fatemplommal. Hegyes-völgyes határa 1384 hold, ... Birja Szálbek György (Fé 2: 248) 1888:
Korbest Radnai js (Je 445). 1913: Maroshollód Ar vm Máriaradnai js (Az). – 1909/19: Corbeşti,
K, L 704 ort. r (54). = Su 1: 165. 1743–1913. [33 A]
Marosi Református Egyházmegye # Imreh B.: Papok, lévíták, mesterek a marosi egyházmegyében
(Eht II. 1944. 1-2. sz.).
Maroskáptalan AF (1913) : Ivánkatelke Fe.
Maroslaka MT < Hodák To.
Marosnagyvölgy Kr (Soborsin-D, a Maros b. p.) 1717: Vallemare (Pesty: Krassó II/2. 269). 1808:
Vallemáre, Váleamáre (180). 1851: Valemare (Ó-), Kr vm, a Maros mellett, 586 óhitü lakossal, s
anyatemplomal. Sóházzal. F. u. a kamara (Fé 4: 257). 1888: Valemáre KrSzö Marosi js (Je
712). 1913: Marosnagyvölgy KrSzö vm (Az). – 1909/19: Valea-mare, Valemáre, L 570: r 519; m
(193). Valea Mare = Su 2: 230. 1717– 1913. . > 1974: Vale Mare c. Săvîrşin {Soborsin kzs faluja}
[33 A-C]
Marosontúli fıesperesség – Archidiaconatus (Csanádi Ehm) 1304: Pál fe (An 1:320).
Marosszalatna Ar (1913) : Szlatina.
Marosszék: önálló tájegység, a régi székely székek egyike; székhelye Marosvásárhely volt.
Eredetileg a Kis-Küküllı felsı völgye (Erdıszentgyörgy vásáros központtal), a Nyárád völgye
(Nyárádszereda vásáros központtal) és Mvh környékének falvai tartoztak hozzá. Az 1876. évi
megyerendezés óta általában hozzáveszik a Szászrégentıl délre húzódó Mezıség széli, Maros
menti magyarlakta községeket is. Msz Erdély korán magyarok által benépesített részei közé
tartozik (10–11. sz.). Székely lakói csak a Mezıség felé esı részein és a Nyárád torkolatának
környékén élnek vegyesen a középkor vége óta bevándorolt románokkal. Jellegzetes tájai a Kis-
Küküllı felsı völgyében a Sóvidék, ill. a Nyárádmente, melynek római katolikusok lakta felsı
részét tréfásan Szentföldnek nevezik, és az ugyancsak humoros színezető nevet viselı
Murokország, amely a Nyárád torkolata közelében fekszik (K. L. 139).
1325.VII.11. Symian telegdi székely fiai megosztoznak részint vármegyei területen, részint inter
siculos de Tylegd fekvı birtokaikon; ez utóbbiakon malmok és szılısök is voltak (SzO II. 414);
1408.IV.9. SzO III. 426: Symian unokája Simon telegdi birtokai Marosszékben voltak (Bakó G.,
Brassói Lapok, 1981.II.2.).
Marosszék hadnagyai 1412: Nicolaus Bolgar, Stephanus filius Semyen de Zenthkyral maiori
exercitus sedis Siculorum de Marus Marosszék vénei élén nagyernyei határjáráson (SzO VIII. 45).
1468.III.: Mátyás király az erdélyi lázadásba belekeveredett Maros és Aranyas széki székelyeknek
megbocsát (KmJkv 1793); 1484.I.23.: Band in sede Maroszek (2478).@ Ld még KmJkv II. 974.
1545–1548 A székely nemek és ágak lajstroma Marosszékben (ETA I. 261-264).
1596: Marosszék királybírája Bogáti Boldizsár.
656