Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Körös 9. Sebes-Körös – 1093–4 u-ra: in part. castri Bihor inter flumen Keres; 1198: tributum
castri Bychor, de Kewres (Gy 1: 601). 1421: penes fl-m Sebeskeres mellett Körösszeg vára (Cs 1:
595). 1579: Sebeskoroz (Zsámboki: Ungariae loca ... Antwerpiae). 1808: fluvius Körös (Sebes-),
Chrysius rapax ~ Crisius velox, Schnelle-Körösch {Kolozs vm-bıl Biharba} (90). – Crişul Repede
{Ahány név, annyi otromba hiba! Csak a Sebes (1319: Sebus- és 1320: Sebes- Sebesvár nevében)
beömlésétıl – Sebesvár alatt ÉNy-ra – Sebes-Körös (1942. tk: Kissebesnél, kb. 16 km
Bánffyhunyad-tól Ny-ra. Vö. Körös). Ikernévvel van itt dolgunk, s nem lehet henye módon a másik
két Körös: Fehér-Körös és Fekete-Körös jelzıi elıtagjához hasonlót látni a Sebes-elemben,
merthogy ez úgymond „sebesen folyik“. Oktalan újságírói badarság. Eszerint a Vág-Duna azért
kapta volna nevét, mert ott a Duna „vág“ !}
Körösbánya Za>Hu (Brád-ÉNy, a Fehér-Körös bp-i úton) 1390: Feyr-keresbanya (Su). 1427:
civitas Altumburg, 1444: opp. Keresbanya a. n. Czibebanya. Elsırangú (arany)bányahely.
¤Világosvár tartozéka (Cs 1: 723). 1598: Keoreosbanya, 1599: Keoresbania (Ve: Doc. V. 142,
251). 1733: Körös Bánya. 1808: opp. Körösbánya, Altenburg, Bajakrisuluj Za (90). 1888: ≈ Hu
Körösbányai js szh, 1888: ház 148, L 637 (Je 451). 1913: Körösbánya Hu vm (Az). – 1909/19:
Baia-de-Criş, K, A, L 965: r: 339; m, n, szl (11). Baia de Criş = Su 1: 52. 1390–1854. {1808:
Bajakrisului !} [33 B]
Körösbarafalva Bi 1808: Barest (14). 1888: Barest Bi Vaskohi js (Je 230). Hnt. 13:
Körösbarafalva » Vaskoh Bi vm. – 1909/19: Băreşti, Barest, L 426: r 343; m, zs (14). {Su Ø}
Körösbarlang Bi (Élesd-DNy) 1692; Bestele [: Pestere] (Mezısi 101). 1808: Pestere, Pestyere
(126). 1851: Pestere, Bi vm, 250 lakos, óhitü anyatemplommal (Fé 1: 309. Esküllı alatt). 1888:
Pestere Élesdi js (Je 574). 1913: Korösbarlang Bi vm (Az. – 1909/19: Peştere, P, L 604: 564; m, zs
(132). = Su 2: 36. 1692–1913. – 1974: c. Aştileu {Esküllı kzs faluja DNy-ra} [11 C]
Körösdombró Ar < Dombegyház Za.
Körösfı 1. Bi>Ko (Bánffyhunyad-DK; 606 m) 1276: t. Crysfew. 1282: v. Keresfev (Cs; Gy 1:
637. Bihar). 1391: p. episcopalis =. 1504: p. Keresffiu. ErK 1276: cserébe adja a püspöknek Piski
(Hu) és Otmár (Fe) földekért. Hj 1391, 1455: Csinkó pataka, Keresfı pataka, Derejte pataka,
Földvár, Keresfıhegye, Szederjesvölgy, Hunyadról Kv-ra vezetı országút, Ordomános b/h. Vámja
1371-ben Bebek György kir. tárnokmesteré, 1471-ben Bánffyaké. Jbn 1493: Magyar Antal; 1504:
Gyalai János (Cs 5: 372). 1471.VI.1.: Gyerımonostori Radó-fiak kiegyeznek Bánffyakkal: ezek
Keresfew-i vámosai a jövıben semmiféle vámot sem fognak szedni Radó András és György
magyarókereki és szentkirályi jobbágyaitól (KmJkv 2022). 1608-tól a gyalui vártartomány faluja.
1737: Kırızs-fö (Gyalu 376). 1808: Körösfı h., Kriseu ~ Krisu val. 1861: ≈, Kriso Ko (13).
1888: ≈ Ko Bánffyhunyadi js (Je 452). 1913: Körösfı Ko vm. # Kós: A falueke (1978 : 1979).
1888: ≈ Ko Bánffyhunyadi js (Je 452). 1913: Körösfı Ko vm (Az). # Kós: A falueke (1978 :
1979). 2004 nagypénteki gyászos öltözet bemutatása; hímestojás írása. 2004.IX.3. Duna Tv.
2004.X.18. Déli harangszó Duna Tv. – 1909/19: Crişeu, Kf, L 929: r 13; m (58). 1929: Crişeu :
Izvorul-Crişului, L 1076, H{Vá}: Huedin 8 km (AnR). 1936/9. tk: Izvorul Crişului = Su 1: 313.
1276–1854. {1808: Kriseu vel Krisu !} > 1974: Izvoru Crişului [22 A]
Körösfı 2. * Za (Halmágycsúcs és Aranyág közt, a Fehér-Körös forrásvidékén) 1390: districtus
olahalis Keresfew (DocVal 398). – Su 2: 351.
Körösivánd Ar (1913) < Ivánfalva Za (1441).
Körösköz 1319: Keykus in Kyruskwz (Cs 1: 612). 1579: KOROSKVS a Sebeskoroz és Fekete
kerez közt (Zsámboki: Ungariae loca ... Antwerpiae).
Körösköz: a három Körös és a Berettyó által közrezárt síkság. Magában foglalja a békési és a
bihari Sárrétet. A középkorban a Fehér- és Fekete-Körös közét és mellékét Kétkörösköznek hívták,
a Fekete- és Sebes-Körös közének Kölesér volt a neve. A ≈ ma ritkán használt tájnév. Ugyancsak
ritkán használják a földrajzi munkákban bevezetett, a Körösök, a Tisza és a Maros közére
573