Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
emlékei 83-84). Az utóbbi négyszögletes sáncait az 1875. térkép a várostól Ny-ra, 300 m-re az É-i
parton tünteti fel (Gy 3: 556). 1358: Kykulleu, vicecastellanus de Kykulleu; 1379: Kykulleuuar;
1393: Kykyllewar; 1507: castrum Kykellewwar; 1515: Kukulewar (1332-tıl Cs 5: 858-861). 1462:
Dengelegi Pongrácz László birtoka (Km 59). 1468.VII.2.: Varga István kolozsvári polgárt
kártalanítják azokért a javakért, amelyeket a Kykellewar-i várnagyok más tetteiért elvettek tıle
(KmJkv 1814); 1497.IV.13.: Tatárlakai Miklós – Ştefan moldovai vajda nevében – tiltakozik
amiatt, hogy Völcs lakói falujukhoz foglaltak Kykellewwar tartományához tartozó földeket és
szılıhegyeket (3010); 1543.X.28., Gyalu: Ártánházi Bornemisza Boldizsár Szentlászlón (Ko vm)
egy nemestelket és két jbt-t adományoz Temesvári Jánosnak, amiért Küküllıvárat megvédte Petru
Rareş moldovai vajda ostromával szemben (4807). 1587: Kewkeolleo Vaar. – C. Pr: fl. 100. A: fl.
26 (Dé 29). 1609 Gyalu: 18 die Decembris jött meg Keıkeıleıvar{r}ól az Úr mind pedig
Asszonyom (Gyalu 456). 1642: Küküllıvár (Ve: Doc. X. 116). Várkastélya Apafi fejedelemé
(1661–1690). 1733: Majoshegy, 1760–2: Magoshegy, 1805: Küküllı Vár. 1808: opp. Küküllıvár
h., Kockelburg vel Kuckelburg g., Csetátye de Balte val. 1861: ≈ (oppidum), Kuchelburg, Csetatye
de Balte. A beleolvadt Majoshegyével Kü (8). 1888: ≈ (Kockelburg, Cetate de Balte) KK
Dicsıszentmártoni js (Je 462). 1913: Küküllıvár KK vm (Az). – 1909/19: Cetatea-de-Baltă, Kv,
Kb, L 1634: r 1006; m, c (42). = Su 1: 134. 1202–1854. [35 B]
Küküllıvármegye területén 1003 elıtt az erdélyi Gyula ill. gyermekei: Boja, Bonyha és Sarolt
osztoztak (Gy). 1214 Rafáel küküllıi ispán (Er I. 72). 1302: C. Kukullu (An 1: 179, 180).
1603.II. A Küküllı vármegyei nemesség névsora (EOE XVII. 397-398; Cs 5: 839-971.
– Kü Várai és erısségei Cs 858-862: Bonyha: Szászbonyha (1495: castellum Bohnya); Küküllıvár
(1332-–1515); Mikeszásza (1485: castellum in fine p-is Mykezaz); Újvár (1347: castrum (regis)
Wywar –1503; rommaradványai Gógánváralja hr).
– Kü Városai Cs 862-866: Bonya (1291–1502); Bolkács (1319–1500); Dicsıszentmárton (1278–
1518); Mikeszásza (1268–1519).
– Kü Helységei 862-901. : 141 hs. Kü Fıbb birtokosai 901-971. : 352 birtokos.
1861: III. {th} Küküllımegye. Gyüléseit Dicsı-Szent-Mártonban tartja (7-9).
Küküllıi fıesperesség – Archidiaconatus 1277.II.21.: Bertalan Kukullu-i fıesperes benne égett a
gyulafehérvári székesegyházban (< 1309. An 2: 656).
1300: Joannes archidiaconus de Kukullu (Gy 3: 556).
1303: János magister Kykellew-i fıesperes, vajdai prothonotarius tövisi iktatáson (An 1: 463);
1306: ≈ K-i fıesperes püspöki kancellár (93); 1307: ≈ (114). 1307.(VI.1.u.): ≈ Kvkullev-i fıesperes
királyi udvari kancellár (173). 1310.III.20.: ≈ fehérvári prépost, udvari alkancellár, K-i fe (855).
1314.XII.27. Szepes föld (Datum in terra Scepus). Kukulley János magister (An 3: 862). ...
1317.XI.12. ( < 1312.XI.12.) : János magister küküllıi fıesperes (An 3: 395-396. közt). {1354 u.}
küküllıi fıesperes Küküllei (Apród) János (1320–1393/4) krónikás, a köznemesség elsı öntudatos
írója. 1363-tól notarius secretarius Lajos király haláláig. Chronicon de Ludovico rege : Küküllei
János és a Névtelen Minorita krónikája, 1960.
Nicolaus de Kapws (Hofmeister) {Fe vm-i Kiskapus} 1439: bécsi diák; 1454.X.9. királyi káplán és
küküllıi fıesperes; 1455: királyi kancelláriai protonotarius (Dn 1774). 1460–1472: küküllıi
fıesperes Zeréndi Miklós (KmJkv I. 876).
Kis-Küküllıi szász dékánátus ~ káptalan 1308 Kukullu Minor káptalan (An 2: 499).
Nagy-Küküllıi fıesperesség – Archidiaconatus 1309.III.28., Avignon: (Szász)Nádas egyház
rectora a N-K-i fıesperesre panaszkodott census ügyben (An 2: 596).
Nagy-Küküllıi szász dékánátus ~ káptalan - 1308 Kukullu Maior (An 2: 499). 1309 Kukullo Maior
fıesperesség papjainak szentszéki követi idézése (551). Kukullu Maior dékánság is azonos
képviselıt jelöl (602).
596