Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Major Be (Óradna-DNy, a Nagy-Szamos j. p.) 1440: Mayor Radna tartozéka (Gy 1: 554). 1733:
Maijer. 1808: Major, Mayerhof (103). 1861: ≈, Májer Na (26). 1888: Majer (Major, Maieru) BN
Óradnai js (Je 489). 1913: Major BN (Az). – 1909/19: Maier, Majer, L 2918: r 2683; n, zs (109). >
Maieru = Su 1: 376. 1440–1854. [14 A]
Majos To (Marosvásárhely-ÉNy) 1256: t. Moys; 1323: t. ≈, v. ≈; 1357: Moyus; 1413: p. ≈,
Mayws; 1461: p. Mayus Michaelis de Zenthpal; 1506: Maios. Majosi, Vajai, Sámsoni ~ S. Nemes,
Galaczi, Ernei Székely, Szentpáli, Toldalagi s más köznemeseké. 1461: c.q. Szentpáli-jbok (Cs 5:
720). 1453.X.13.: Mayos Ernyei Székelyek és Szentgyörgyiek birtoka (KmJkv 1109); 1458.IX.29.:
Szentiváni Péter Mayos-i birtokrészét V. László király adományából testvéreivel és rokonságával
együtt bírja (1311); 1467.II.18.: Nagyernyei Székely Pál Mayos birtokbeli részét 28 arany Ft-ban
elzálogosítja Tholdalagi Andrásnak és fiának: Balázsnak (1734). További adatok KmJkv II. 972.
1587: Maios. – E: fl. 4, A: fl. 2 (Dé 69). 1733: Moysa, 1750: Moyse, 1760–2: Moisza. 1808:
Májos (103). 1861: Majos To (10). 1888: ≈ (Moysza) MT Marosi felsı js (Je 489). 1913:
Mezımajos MT vm (Az). – 1909/19: Moişa, Mm, L 469: r 437; m (117). = Su 1: 405. 1256–1854.
– 1974: c. Glodeni {Marossárpatak kzs faluja ÉNy-ra} [24 A]
Majosfalva * Kr (a Berzava mellett) 1333–5: in archidiaconatu Karasow ... Jacobus sacerdos de
Mausfolua; 1364: Dionisius f. Nicolai de Maius; 1374: ≈ de Mayusfalwa. A Majosfalvi nemesek
birtoka; Miklós 1364-ben Felsırafna, 1374-ben Belényes (Bényes, Biniş) birtokosa. Egyházának
papja 1334: 5 gs pápai tizedet fizet. A Berzava partvidékén, az említett falvak táján fekhetett;
Bényes falu szélén van V(alea) Mosului (1884/89. tk), de földrajzilag inkább a mellette Ny-ra levı
s a Berza felé irányuló V(alea) Moscodinu felelne meg (Gy 3: 490). 1333: Mayusfolua (Cs); 1406:
Maiosfalva (P); 1418: ≈, 1426: Maiusfalwa (Cs 2: 104); 1488: Maysfalwa (Pesty: Krassó II/2. 18).
– Su 2: 368. 1333–1488.
Majoshegy Kü (Küküllıvár hrs) 1808: Májoshegye (103). 1861: Majoshegy Kü (8). Hnt. 13: »
Küküllıvár KK vm.
Majsa * Te (Berekszónémeti táján) 1483: Maysa sub dicione et territorio castri nostri (regis)
Themeswar (Cs 2: 50). – Su 2: 368. Maysa 1483; 1488 Maysfalva {Csánkinak tulajdonítva}.
Majsafalva * Te (Lugos táján) 1488: Maysafalwa Czikóvásárhely tartozéka volt (Cs 2: 12; 50). –
Su 2: 368. Maysafalva v. Maysa {!!}.
Majszin Mm (Borsa-Ny) Doboka határvár alá rendelték ... a {Radnai-}hágó bejárata alatti
Mojszén (1213) falut is (Gy 4: 113). 1365: Moyse (Bélay). 1450: Moyze, 1495: Mayzyn (Cs 1:
450). 1808: Mojszén, Mojszin (110). 1851: Mojszén, Mm vm, a Vissó mellett, 24 romai kath.,
1676 görög kath., 200 zsidó lak., anyatemplommal, synagogával, s egy régi elhagyott basiliták
kolostorával. F. u. többen (Fé 3: 111). 1888: Mojszin (Moisein) Visói js (Je 511 & Monostor).
1913: Majszin Mm vm (Az). – Moisei; 1909/19: Moiseiu, Majszin (Mojszén), & Izvorul-negru
(Feketepatak), Izvorul-lui-Dragoş, Reghiasa, mănăstirea Moiseiului (Mojszénklastrom), L 3482: r
2551; zs; 23 m (117). = Su 1: 405. 1365–1913: Mojszén [14 A]
Majszinklastrom Mm (Borsa-Ny, Majszin mellett) 1909: Mojszénklastrom. – 1909/19:
Mănăstirea Moiseiului, Mk, Mojszén tartozéka (117. Moiseiu). = Su 1: 385. {1981 Ř}
Majszon Do (?) 1213: Echy de v. Moyzun; Erricus =. 1213-ban az idevaló Echy bevádolta két
falubelijét (Gyndus és Suncud) lopás miatt a dobokai udvarispán elıtt, és anyjukat bőbájoskodás
miatt az esperes elıtt. Ugyanekkor Majszoni Erricus vádolta Sumbug urat lopás miatt. Helye
ismeretlen. Esetleg gondolhatunk a máramarosi Majszin falura, mely a régi dobokai határtól nem
nagy távolságra fekszik, mindazonáltal a Visó völgyének megszállása kérdésesen tehetı a XII.
századra, amikor Máramaros még csak királyi erdıuradalom volt (Gy 2: 80). – Su 2: 373.
Majtény 1. Sza (Nagykároly-K 14 km) 1330: Mohten; 1332: sacerdos de Mohya, 1334: Mochtin,
1343: Mahten (Tr). XI. századi település; névadóján kívül elsı lakói is németek voltak; királyi
földre települtek. Közvetlen szomszédainak tiszta magyar jellege hatott Majtény korai
asszimilációjára (Maksai 171). 1348: Mohten, 1387: Mahtyn; 1469, 1480: opp. Maythen. 1348-ban
643