Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
vm (Az). – 1909/19: Chertiş, K, L 717: r 631; szlovák (43). > Prunişor = Su 2: 62. 1406–1851. [20
D]
Kerülıs Za>Ar (1913) : Karulos.
Kerva * Za (a Fehér-Körös közelében, Keszend mellett) 1471-ben Gerlai Ábrahámfi Bálint
birtokrészeit: Kerva-t, Keszend tartozékát is zálogba veti Muronyi Vér Andrásnak (Cs 1: 737.
Keszend). – Su 2: 352.
Keseháza Bi (Tenke-DK) 1374: Kesehaza, 1587: Keshaza (Jakó 279). 1692: Kishaza (Mezısi
117). 1808: Kisháza (84). 1851: ≈, {r} Kecse. Határa 2478 hold. ... Népessége 100 r. kath. és ref.,
1216 n. e. óhitü, fa paroch. templommal, urasági kıházzal és nagy magtárral. Vize a Karaszói
patak, és egy Holt-Körös, Kristyor nevezetü, melly a Fekete-Körös áradását veszi fel. Birja a váradi
deák káptalan (Fé 2: 224). 1888: ≈ Tenkei js (Je 437). 1913: Kisháza Bi vm (Az). – 1909/19:
Cheşa, K, L 1492: r 1269; m, zs (43). = Su 1: 139. 1374–1851. – 1974: c. Cociuba Mare
{Alsókocsoba kzs faluja, K-i hrs} [20 B]
Kesmér * Za (Borosjenı táján) 1335: Kesmer (Tr). – Su 2: 352.
Keserő Bi (Érmihályfalva-D) 1215: Laurentius de v. Quesereu; 1236: Petur de Kueserev; 1291–4:
v. Keseru; 1333–7: Petrus sacerdos de v. Keseres, Matheus ≈ de v. Keserev. Bihari poroszló (1215)
és várbirtok visszavevı bíró (1236) nevében tőnik fel. 1284-tıl az Osl nb. Keserőiek birtoka. A falu
1291–4 között második alkalommal 10 kepe tizedet ad a püspöknek. Papja 1333, 1335–7: évi 6 gs
pápai tizedet fizet (Gy 1: 633). 1435, 1486: Keserew (Cs 1: 613). *1580: Keserüi Dajka János,
1618.XI.18-tól erdélyi református püspök (–1633.V.18, Gyfv). 1808: Keserő (Ér-) h. 1851: ≈, Bi
vm, rónaságon, az Ér vize mellett. Népessége 2300 lélek, kik 200 rom. kath., és 50 zsidó kivéve,
reformatusok, s mind ezeknek, mind a katholikusoknak helyben van anyatemplomuk. Határa 8000
hold, ... egy domb csucsán hajdani klastrom helye Püspökdomb néven ma is kiismerhetı, és egy
szigetbe szoritott kastély-maradvány. Birják a Fráter nemzetségbeliek 40-en (Fé 2: 211). 1888: Ér-
Keserő Bi Érmihályfalvi js (Je 309). 1913: Érkeserő Bi vm. 1920: határfalu. – Cheşereu = Su 1:
139. 1215–1851. – 1974: c. Cherechiu {Kiskereki kzs faluja É-ra} [10 B]
Készás * Kr (Boksánbánya-ÉNy, a Pogányos-tó közelében fekvı Egerszeg/Érszeg mellett) 1369–
1377: Kesas (DocVal 222). – Su 2: 352.
Keszend Za (Borossebes-D) Gerlai Ábrahámfiak birtoka 1350-ben: ... in montanis Kuzund in
aurifodinis, ubi sunt quatuor descensus aurifodinarum ... post hoc autem media villa octo
possessionum Kuzund vocatarum in possessione Mortunuskuzyndy dicta. 1363-ban I. Lajos király
ugyancsak e családdal kapcsolatban a montana aurilavatorii in rivulo Kuszund nevő aranymosóhely
tulajdonjogáról intézkedik. 1471-ben Gerlai Ábrahámfi Bálint birtokrészeit: in possessionibus
Agyagbel, Kisagyagbel simulcum possessionibus Selestje, Bavara, Albosfalva, Korcsomarosfalva,
Eperjes, Kerva, Albopataka in pertinenciis Keöszend zálogba veti Muronyi Vér Andrásnak. 1363.
évi oklevél említi Kıszend patakot Pankota várossal kapcsolatban; 1513-ban a Gerlai Ábrahámfiak
birtokai közt a zarándi Agyagbeél is elıfordul; az 1561. évi adólajstromban Agyagbelvideke
Kápolnavidéke után soroltatik föl a Bátoriak birtokában, tehát már mint Világos vár tartozéka;
Keszendvideke pedig (az Aranybélvidékére következı) Kapronczavidéke Ábrahámfi-birtok után,
az Ábrahámfiak birtokában. Az említett ″vidékek″-hez tartozó falukat azonban az adólajstromok
nem sorolják elı. E helyek valószínőleg mind egy csoportban feküdtek, mégpedig a Fehér-
Körösnek Bökény felé nyíló ama mellékvölgyében, melyben a régi Kıszendnek megfelelni látszó
mai Kiszindiát találjuk. Egy Eperjes nevő helységet a Méreg, Toldi s más családok birtokában az
adólajstrom is ismer, ez azonban odább nyugatra, a mai Kurta-Kér vidékén feküdt (Cs 1: 737.
Kıszend). XV: Kuzynd, Kewzend, 1574: Közönd (Márki II/1. 235). 1808: Kiszindia Ar (86).
1851: ≈, 10 kath., 1364 óhitü lak., anyatemplommal. Határa igen nagy, de bérczes, sovány; erdeje
roppant; patakjaiban pisztrángot fog; van szőrkallója is (Fé 2: 227). 1888: ≈ Ar Borossebesi js (Je
437). 1913: Keszend Ar vm (Az). – 1909/19: Chisindia, Kiszindia, L 1723: r 1683; m (46). = Su 1:
143. 1349–1913. [32 B] + Su 2: 372. 1350: p. Mortonoskuzyndy (Tr). {Mondorlak mellett}
521