Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf
Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf
Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Vistai András János: Tekintı – erdélyi <strong>helynévkönyv</strong><br />
Második köte<br />
Zenteskyraly és Kyskyraly együtt. A mai Simánd, Szent-Márton és Székudvar helységek közt<br />
terültek el (Cs 1: 736). − Su 2: 321. Eghazaskkyraly, 1374. {Csak ez}<br />
Királyi 4. * Za (Sikló és Székudvar közt) 1394, 1406, 1446: p. Kyrali, v. Kerali (Márki II/1.<br />
236). – Su 2: 359.<br />
Királykegye Kr (Boksánbánya-DNy) 1811-ben alapított falu (Pesty: Krassó II/1. 293). 1828:<br />
Königsgnad (Nagy 183). 1851: Königsgnade, Kr vm, 547 német kath. lak., s kath. paroch.<br />
templommal. F. u. a kamara (Fé 2: 261). 1888: Königsgnad (Királyhegy, Királykegye) KrSzö<br />
Bogsáni js (Je 451). 1913: Királykegye KrSzö vm Boksánbányai js (Az). 1944–5: munkatáborában<br />
magyarok (Királyhegy). – Chirol > Tirol = Su 2: 195. 1828, 1851 {1913}. 1974: c. Doclin<br />
{Doklény kzs faluja, ÉNy-i hrs} [42 A]<br />
Királykı havas: a kárpáti mészkıszirtek óriása, 2240 m {Neve < Királykı vár}. – Piatra Craiului.<br />
Királykı vár Törcsvár megépülése elıtt jóval korábban, tıle D-re: Rukkor magaslatán épült<br />
királyi vár. 1458: castellanus castri Kyralku, 1459: castellanus castri Kijralkewe (SzO I. 184, III.<br />
69). – Su 2: 359. {Zernest-Ny, a Királykı havason (pe muntele Piatra Craiului) /!/, 2244 m}<br />
Királykutabércze 1427, 1433: Kyralykwtabercze Apahida (Ko) határán Szentmiklós felıl.<br />
Királykútja 1315: Kyralkuta; 1499, 1500: Kyralkutha; 1501: silva Kyralkuthaerdewje Szomordok<br />
(Ko) határán.<br />
Királymezeje 1. * Kr (Resicabánya táján) 1511: Also-Királymezeje (Pesty: Krassó II/2. 253). –<br />
Su 2: 289.<br />
Királymezeje 2. * Te (Miháld/Mehádia mellett) 1402: Kyralmezeye in comitatu Themes (P);<br />
1436: ≈ (Cs 2: 45); 1439: Kyskyralmezew in districtu Myhald (Pesty: Szörény II. 270). – Su 2: 359.<br />
Királymezeje 3. * Za (Somoskeszi és Csermıtáján) 1344: locus Keralmezei (Tr). 1429:<br />
Kyralmezeye (Cs 1: 736). – Su 2: 351. 1344 (Tr), 1402 villa, 1428 (Csánki) {!}<br />
Királymezı Bi (Bél-É, a Tenkei úton) 1344: locus Keralmezei, 1345: Datum in Kyralmezey (Tr).<br />
1429: Kyralmezeye (Jakó 288). 1808: Krajová (92). 1851: Krajova, Bi vm, hegyes vidéken, a<br />
váradi deák püspök béli uradalmában: 481 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa 1200 hold<br />
(Fé 2: 273). 1888: Krajova Béli js (Je 455 & Bozul és Bandaraszó psz). 1913: Bélkirálymezı Bi<br />
vm (Az). « Bandaraszó. – Craiova > 1909/19: Craiva (Craiova), K, L 528: r 512; m, zs (57). ><br />
Craiova = Su 1: 172. 1344–1913. > 1974: Craiva [20 D]<br />
Királymezıfı 1428: Kyralmezewfeyw nevő erdı Rıd (Ko) határán.<br />
Királypataka 1. Fe (Gyulafehérvár-É) 1733: Király-Pataka, 1750: Krajova, 1760–2:<br />
Királypataka. 1808: Királypataka, Königsbach, Krájpátok 1861: Király-pataka AF (5). 1888:<br />
Királypatak (Königsbach, Krajova) AF Magyarigeni js (Je 418). 1913: Királypataka AF vm (Az).<br />
Mellette a Kecskekı (Piatra Craivii) nevő 1083 m magaslaton kıfallal övezett, Kr. e. II–I. századi<br />
dák vár (László A.). Vö. Kecskés vár. – 1909/19: Craiva, Királypatak, L 490 ort. r (57). = Su 1:<br />
172. 1733–1854. – 1974: c. Cricău {Boroskrakkó kzs faluja, ÉNy-i hrs} [34 B]<br />
Királypataka 2. * Kü (Erzsébetváros-ÉNy, a Kis-Küküllı mentén) 1517: p. Kyralpathaka.<br />
Haranglábi ~ H. Jakabfi-birtok (Cs 5: 884). – Su 2: 359.<br />
Királyrét TA (Torda-É) 1913: Királyrét Ploszkos tartozéka (H). – Crairît = Su 1: 172. 1913. –<br />
1974: c. Ploscoş {Ploszkos kzs faluja, Ny-i hrs} [23 C]<br />
Királyréve * Kü (Mikeszásza és Kisekemezı közt, a Nagy-Küküllı m) 1358: p. Kyralreue iuxta<br />
fl-m Noghkykulleu inter p-es Mykezaza et Kysekemezeu habita nunc populis penitus destituta;<br />
1360: p. Kyralreue (Cs). 1461.VII.31.: Kyralrewe Guti Országok birtoka (KmJkv 1591). 1514: ≈,<br />
1519: pr. ≈. 1358-ban és 1461-ben a Csekelakiak tartottak hozzá jogot. Késıbb a Guti Országok<br />
birtokai között Mikeszásza, Lodormán és Keszlér sorában említik; a Mócsi Miskefi család is<br />
birtokos volt itt (Cs 5: 884). – Su 2: 359.<br />
530