Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Kerekegyház 4. * To (Torda-Ny hrs, az Aranyos b. p.) 1270–1272: V. István király Mykud
comes fiainak: Mykud bánnak és Imre magisternek adományozza Kis Gergely magvaszakadt tordai
várjobbágynak az Aranas folyó mellett fekvı Kerekyghaz nevő (To vm) földjét (Er I. 294). 1279: t.
Gregorii Parvi iobagiones castri de Torda sine herede decedentis Kerekyghaz vocata. 1291-ben az
aranyosszéki székelyek területén is elıfordul (Orbán B.: Torda, 120, 121; Cs 5: 713). – Su 2: 351.
1279, 1291; cca 1288: Kerekegyhaz.
Kerekes * Ar (Lippakékes mellett) 1477: Kerekes Solymos vár 77. tartozéka volt (Cs 1: 761.
Solymos). – Su 2: 351. {Crişin nevő hegy ırzi emlékét}
Kerekesfalva Bi (Belényes-ÉNy) 1508: Kerekesfalwa (Jakó 332). 1692: Kerekes falua (Mezısi
102). 1808: Rotarest (138). 1851: ≈, Bi vm, hegyes, erdıs vidéken: 218 n. e. óhitü lak., s
anyatemplommal; mellynek belseje a legbotrányosabb s pajkosabb modorban van kifestve ...
Patakja a Hollód. F. u. Dobsa Sámuel (Fé 3: 300). 1888: ≈ Bi Magyarcsékei js (Je 609). 1913:
Kerekesfalva Bi vm (Az). – 1909/19: Rotăreşti, R, L 279 ort. r (148). = Su 2: 85. 1508–1913. –
1974: c. Sîmbăta {Szombatság kzs faluja K-re} [21 A]
Kereki 1. Bi (Székelyhíd-ÉÉK) 1220: Pousa de v. Kerequi; 1262: comes Johannes de Kereky;
1333: Michael de Elek, pater Thome, Stephani, Michaelis de Elek de Eghazaskerequi, p.
Eghazaskereky; 1336–7: Gabriel sacerdos de v. Keky. A Kereki nemesek birtoka. 1220-ban tőnik
fel, midın Pousa vádol egy Vnuka nevő embert háza felégetése és 6 M kár miatt. 1291–4 között
már három faluból áll. Papja 1279-ben a váradi káptalan megbízottja Irinyben; 1291–4 között egy
évben 1 unciát ad a püspöknek, 1336–7: évi 5 gs pápai tizedet fizet (Gy 1: 632). 1479: Naghkereky,
Kyskereky (Jakó 273). 1482: p. Eghazaskereky et Kereky (Cs 1: 613). 1808: Kereki (Kis-) h. 1851:
Kis-Kereki, Bi vm, az Ér vize mellett. Lakja 1000 ref., anyatemplommal. Van igen jó szántóföldje,
szılıhegye, sok szénája s nádja, és 23 3/8 urbéri telke. Birja gr. Stubenger, s a székelyhidi
uradalomhoz tartozik (Fé 2: 203). 1888: K-K Székelyhidi js (Je 426: K-K & Varsaszeg, Rózsás
major). 1913: Kiskereki Bi vm (Az). 1920: határfalu. – 1909/19: Cherecheu, Kk, L 1034: r 9 (43).
Cherechiu = Su 1: 138. 1220–1851. [10 B]
Kereki 2. * Te (Újpécs és Ötvény táján) 1333: sacerdos de Mikloskereki, 1334: Myhoskereki [:
Mykloskereki], 1335: Mykloskereky (Tr) egyházas hely magyar lakossággal. 1349; Kerek, 1462:
Kereky Berekszói Hagymások birtokai közt (Cs 2: 45). – Su 2: 370. M; 351. K, 1349, 1462.
{Kisbecskerek és Vejteh közt}
Kerekliget * Bi (Várfancsika és Kalota közt) 1335: p. walachalis Kereklygeth; 1341: v. olacalis
≈ (Tr). – Su 2: 351.
Kerekmezı 1. * Mm (Sziget táján, Felsıkálinfalva mellett) 1480: pr. Kerekmezew (Bélay 165). –
Su 2: 351.
Kerekmezı 2. * KSz (Nagysomkút táján, Berkeszpataka mellett) 1390: Kerekmezew (DocVal
389).– Su 2: 351.
Kerektó * Za (Borosjenı-Ny, Zaránd és Kereki közt) 1334: Kerecktou, Karaktou (Márki II/1.
235). – Su 2: 351.
Kerelı Kü (Radnót-ÉK, a Maros b. p.) 1332: Benedictus sacerdos de Kerelev, Kerelov. Papja
1332 I: 15, 1332 II: 3 dénár 7 obulus pápai tizedet fizet (+1263 stb. Gy 3: 555). [1370 k.]: Krelew.
Kolozsmonostor jogot formált hozzá (Er I. 239). 1501: p. Kerellew. Héderfá(ja)i, Hf. Lıkösfi;
Kerellıi, K. Tatár, Kiskendi Baládfi, Szentpáli, Hosszúaszói-birtok. Jbn 1501: Simonfi Péter iudex;
1511: Bíró Péter (1332-tıl Cs 5: 883). 1478.VI.29.: Kerelew (KmJkv 2270). 1587: Kereleo. – C.
Pr.: fl. 9, A: fl. 3 (Dé 34. Külön cédulán terjedelmes jegyzet Alárd Ferenc három faluja: Ugra,
Szentpál és Kerelı árendájáról. 34/11). 1733: Szempál-Kiriló, 1750: Kiraleu, 1760–2: Kerüllı.
1805: Kerellı. 1808: Kerellı h., Kürlö val. 1861: Kerelı Kü (8). 1888: Kerellı (Kerülı, Chirileu,
Tyiriliu) KK Radnóti js (Je 412). 1913: Kerelı KK vm (Az). – 1909/19: Chirileu, K, L 593: r 533
(45). = Su 1: 143. 1332–1854. – 1974: c. Sînpaul {Kerelıszentpál kzs faluja ÉK-re} [23 D]
511