Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
királynak. 1405-tıl Somkeréki-birtok (Cs 5: 722). 1453.X.11.: Nebanch (SzO VIII. 84);
1455.VIII.8.: Libancz (Uo 85); 1495.V.30.: Bodoki Czirjék Antalné Szentgyörgyi Márta asszony
Libáncs {Lybanth} pusztabeli részét eladja Szentannai Tóth Miklósnak (Uo 165-166). 1495: ≈
(KmJkv 2964). 1971: Libáncs ~ Libáncsmezı (Sáromberke-D). Ma az ernyei határon néhány ház
(Mózes A.: Sb hn. NyIrK 1971. 133, 132). Tanyaként élt 1985 tájáig; utolsó lakói beköltöztek
Sáromberkére (ad vocem M. Szabó, 1997). – Su 2: 376. 1395–1495.
Néc Do (Beszterce-DNy) 1291: v. Neech. Az erdélyi püspök birtoka; a király kiveszi az erdélyi
vajda ítélkezése alól (Gy 2: 81}. =: ≈ (Er I. 474). 1412.VI.23.: Neech birtokot Zsigmond király
Somkeréki Erdélyieknek adományozta (SzO VIII. 42.). 1485.IX.2.: Necz Harinai Farkas Tamás és
Miklós birtoka (KmJkv 2537); 1502.XI.25.: Neech HF János birtoka (3261). 1587: Harinna cum
pertinentiis Neczy, Bilak, Mogioros. – E: fl. 14, A: fl. 6 (Dé 45). 1750: Neczu, 1760–2: Netz. 1808:
Nécz h. 1854: ≈, Netz g., Necu val. 1861: Nécz Do (16). 1888: Necz (Netz) BN Besenyıi js (Je
535). 1913: Nec BN vm (Az). – 1909/19: NeŃ, Necz, L 326: r 310 (121). > 1956: NeŃeni = Su 1:
425. 1291 villa Neceh ... 1854. – 1974: c. Mărişelu {Sajónagyfalu kzs faluja Ny-ra} [23 B]
Necsemér Kr ld. Lecsmér Kr/Szi (Gy 3: 518).
Neger * Se (Szászsebes-DK, Kelnek mellett) 1366: v. olachalis Neger (Ub II. 269). – Su 2: 376.
Négerfalva 1. Bi (Belényes-DK hrs a Fekete-Körös jp-i úton) 1432: Negerfalwa (Cs 1: 617). =:
p. hungaricalis Negerfalwa (Jakó 306). 1552: Negherfalva (Györffy István 65). 1808: Nyégerfalva,
Nyegru (117). 1851: Nyégerfalva, vagy Feketefalva, 142 ref., 127 g. kath. lak. A reformatusok
leány gyülekezete a tárkányi anyatemplomhoz tartozik. Urb. szántó 48, rét 48, legelı 32; majorság
164 hold, folyóvize a Fekete-Körös. F. u. a váradi görög püspök (Fé 3: 148). 1888: ≈ (Feketefalva)
Bi Belényesi js (Je 543). 1913: Kisnyégerfalva Bi vm (Az). – 1909/19: Negru, Nyf, L 391: r 175;
m (121). > 1964: Grădinarii = Su 1: 270. 1432–1964. > 1974: Grădinari c. Drăgăneşti
{Dragánfalva kzs faluja, ÉNy-i hrs} [21 C]
Négerfalva 2. BSz (Dés-ÉK, a Nagy-Szamos j. o. mellékvize völgyében) 1405: villa olachalis
Negel falva, 1467: Negerfalwa; 1553: Negyerfal, Negerfalwa (Kádár V. 219). 1733: Nyégerfalva,
1750: Négerfalva Nyegrilesti. 1808: Nyégerfalva, Negrilesti ~ Nyigrilesti (117). 1861: Négerfalva
BSz (19). 1888: ≈ (Negrilesty) SzD Dési js (Je 535). 1913: Négerfalva SzD vm (Az). – 1909/19:
Negrileşti, Nf, L 1765: r 1678; zs (121). = Su 1: 423. 1405–1854. – 1974: c. Ciceu-Giurgeşti
{Csicsógyörgyfalva kzs faluja, ÉK-i hrs} [13 C]
Neglanosfalva * Te (Lugos táján, Temeshódos mellett) 1471: Neglanosfalwa Hódos kastély
tartozéka volt (Cs 2: 41. Hodos). – Su 2: 376.
Negovanolcz * Ar (Szabadfalu/Szabálcs mellett) 1440, 1477: Negovanolcz Solymos vár 84.
tartozéka volt (Cs 1: 761. Solymos). – Su 2: 376.
Negrilest * Kr (Facsád táján) 1514 – 1516, 1612: pr. Negrilest (Pesty: Krassó II/2. 66). – Su 2:
376.
Négy * Csa (Nagyszentpéter mellett) 1466: Neeg. Szentpéter határosaként említik (Cs 1: 700). –
Su 2: 376.
Negyed Ar 1323: p. Nyged. Magyar András és Pál mint öröklött birtokukon osztoznak rajta. Ekkor
Kı és Gyarak után említik. A pápai tizedlajstromban feltőnik egy plébánia az új típusú helynevő
Pálülése faluban, amely Kı és Gyarak alatt a hegy lábánál fekszik. Ez alighanem a fentivel azonos
és a Negyeden osztozó Magyar Pál nevét ırzi. Ld még Pálülése (+1214–1323. Gy 1: 182). – Su 2:
378. 1214–1334.
Négyfalu Br 2004: Négyújfalu.
felavatásáról 2004.VI.13. Duna Tv.
Negyvenszil Bi (Gy 1: 646) : Jankafalva.
1896-ban kezdett s most befejezett katolikus templom
715