Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
paludosam Dorwasto ... ad 1 magnam viam, que via regis vocatur ... qd. monte Fashalm ... inter p-
es Mariatelk et Budatelk ... asc. qd. mont. Halm ... 3 metas ... que dist. inter p-es Mariatelk, Gyos
et Kayantow ... ad 1 viam que vadit ad Gyos ... cca qd. riv-m Araniasdalpataka ... asc. qd.
montem longum Zebedei nnominatum, in cuius vertice ... ve. Sept. ... 2 metas ... a pt. Sept. dist. p-i
Gyos ... a pl. Mer. p-i Kayanthow ... ve. Or. ... per 1 viam ... 2 metas, que ... dist. inter p-es ...
Gyos et Kayanthow et t-m p-is ... abbatis Benye ... in eodem monte Zebedey contra pt. Or. ...
prope 1 viam que venitur de ... Kayanthow et [: ad] Machkas. A határleírás Kajántónak csak É-i
határát adja. Az említett hn-ek közül Királykutafınél Király e[rdı] található (1903. tk); a Királyút
folytatása Kisesküllınél 1749: Király Uttya {1945}; Zebedey ma Sebide (1880. tk); Z’ebedeu
{Olv: Zsebedeu < r. Jebedeu. 1945}. 1314-ben elhatárolják Kajántó másik tartozékát, Szilvástelket
(ld. ott). 1339-ben az apát perbe fogta Macskási József fiait, mivel elfoglalták és lekaszálták
Kajántópada nevő rétjét, melyet a nemesek Józsefszénafüvének neveznek, mire a Macskásiak
lemondtak róla az apát javára (Gy 3: 350). 1285.VI.28.: ErK megállapítja a kolozsmonostori
egyház Máriatelke és Kayanto n. birtokának határát és az apátot ellentmondás nélkül beiktatja
abba (Er I. 412). 1340: Bedehalma; 1415: Tölgyespatak. Jb 1363: több magyar nevő jb {neveket
nem ad}. 1437: part. terre Tyburchtelke intra metas p-is Kayantho (1263–1507. Cs 5: 363; +1263,
+1296, +1324; 1283–1339. Gy 3: 350; !1283 < [1406–14] Er 398, 400). 1569–77: Kajántó Forgách
Ferenc birtoka. 1579: Bogártelke, Kajántó és Tiborc birtokot Blandrata György fejedelmi udvari
orvostól közösen megvásárolja Lónai Kendi Sándor és Losonci Bánffy Farkas (Gyalu 1/2).
1579.X.31.: Bánffy Farkas kajántói jobbágyai. {Hatvan számozott tételben, ökrök számával.} =:
Kaiantai zegin nep zama kik Kendi Sandornak iutotak. {Számozatlan lajstrom. 47 nevet
tartalmaz.} (Gy 1-2, 4). 1581-ben Báthory Zsigmond fejedelem Bogártelkét, Kajántót és Tiborcot
a kolozsvári jezsuita rendház részére magához váltotta (Gy 1/2). Utóbb ismét magánföldesúri, majd
fejedelmi birtok, Gyalu tartozéka. 1635: Kajántói Zuchy Martonne Bene Dúrko Azzony
Marosvásárhelyen (SzTA IV.). 1733: Kajántó, 1750: Kajantou. 1808: Kajántó cum pr-o Tiburcz
h., Kajantau vel Kinteu val. 1861: Kajántó Ko (12). 1888: ≈ (Kinto) Ko Kolozsvári js (Je 397 &
Csonka telep). 1913: Kajántó Ko vm. *1932.XI.20.: Kelemen Árpád mőszaki feltaláló, szakíró,
mőegyetemi tanár (–1994, Kv). *1941.IX.27.: Szekernyés János irodalomtörténész, újságíró. #
Kabay 1973. Janitsek J.: Kajántó helynevei (NyIrK 1986.2). – 1909/19: Chintău, K, L 1110: r 611;
m (45). 1926: Chintau > 1929: Chintău : Chinteni H {Vá}: Cluj 13 km (AnR). = Su 1: 142. 1263–
1854. [22 B]
Kajla Do (Beszterce-Ny) 1332: Syfridus sacerdos de Kyule. Papja 1332. II: 10 kis dénár pápai
tizedet fizet (Gy 2: 74). 1377: Kayla (Bánffy I. 335). 1486.VI.23.: Kayla-ban Szf-i Gyerıfi
részbirtok (2593); 1502.I.6.: Szenegyedi Wass Jánosné Valkay Klára Kayla-n egy népes és egy
pusztatelket, melyen Geréb Bartus lakott, eladja Galaczi Valkay Mártonnak (3228); 1503.V.24.:
Kayla-ban Rıdi részt eladnak Szf-i Gyerıfieknek (3284); 1507.V.31.: Somkeréki Erdélyi János
özvegye: Petronella kijelenti, hogy elhunyt férje a Harinai néhai Farkas Tamástól pénzen vásárolt
Kaylla-i birtokrészét végrendeletileg Udvarhelyi Nagy Lászlóra hagyta hő szolgálatai jutalmaként,
s általa testváreire: Balázsra és Ambrusra, ezért e hagyatékhoz maga is hozzájárul (3419);
1510.III.23.: Szentpáli János Kayla-ban a néhai Geréb Mihály fia Kelementıl lakott népes és egy
puszta jobbágytelkét zálogba adja Balázsfalvi Cserényi Pálnak (3540); 1523.III.22.: Kayla-i peres
birtokrész végül İsi Jankafy Miklósé marad (3915); 1534.XI.10.: e ≈ rész cserében Szentegyedi
Valkay Istvánhoz kerül (4488); 1553.XII.9.: ≈-ban Somkeréki Erdélyi részbirtok (5248). 1587:
Zentthandras, Kayla. – E: fl. 18, A: fl. 9 (Dé 44). 1635 Barátos (Hsz): Fodor László Erdélyben
lakik, Kaljhaban (SzO 5: 103). 1733: Kajla, 1760: Kaila. 1808: Kajla h. 1861: Kaila Do (15).
1888: Kajla BN Jádi js (Je 397). 1913: Kajla BN vm (Az). – 1909/19: Căila, K, L 577: r 559
(34). > 1956: Caila = Su 1: 119. 1332–1854. – 1974: c. Şintereag {Somkerék kzs faluja DK-re}
[13 D]
Kak Sza (Szatmárnémeti-K, a Szamos j. p.) 1268: Kaak, 1341: Koky (Tr). Elsı ismert
tulajdonosa, Karászi Sándor, az északi és nyugati szomszédföldekével közös s lehet, hogy
kezdeteik is közösek voltak. Késıbb a Kakiak kisnemes családja a birtokos, majd a Móricok és
örököseik is. A Móric-rész egyharmadának 1493-ban 1 lakott és 4 puszta jobbágytelke volt (Maksai
464