Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Mányik 1. Do (Kékes-DK) 1329: t. Manik; 1332-5: Petrus sacerdos de Monich, Manich. A
Zsombor nb. Mányikiak birtoka volt (1331, 1344). Buza határosa (1329). Papja 1332. II: 9, 1334:
3, 1335. I: 4 gs pápai tizedet fizet (+1326–1335. Gy 2: 80). 1439.II.25.: Manyk-on Nyíresiek
részbirtokosok (KmJkv 127); Mányiki Sztrigyi család (KmJkv I. 1047). 1439.III.24.: Sztrigyi
Miklós jobbágyai {másokkal együtt} eltulajdonítottak az alvinci kamarában tárolt négy tömény sót
(145); 1440.I.20.: Sztrigyi Miklós ü: Gyerıvásárhely (184); Many-i [!] János ü: Esztény (507);
1452.V.7.: Sztrigyi Miklós, Dénes és Péter ü: Gyvh (1024). 1455.V.3.: Mányiki Nagy Simon ü:
Valkó (1199); 1458.II.1.: Mányiki Dénes fia Péter fe: Csesztvei Jakab leánya részeket kap több
apai birtokból (1279); 1461.VI.13.: Mányiki Erdıs János ü: Máté (1567); 1462.X.6.: Uı részt vesz
az İs és Bongárt közötti vitás határ kijelölésén (1658); 1469.V.1.: Mányiki Széles László Kidében
részbirtokos (1879); 1477.VII.3.: Hadrévi Jánosné Cseh Ilona Manyk birtokbeli részét zálogba veti
Rıdi Cseh Péternél (2233); 1482.IX.22.: Manyok-i János ü: Apáti (2407). Tovább sok adat KmJkv
II. 973. 1587: Manik. – E: fl. 9, A: fl. 3 (Dé 46). 1808: Manyik aliis Manyék h. 1861: Mányik Do
(16). 1888: ≈ SzD Kékesi js (Je 492). 1913: Mányik SzD vm (Az). – 1909/19: Mănic, M, L 543: r
497; m, zs (110). Manic = Su 1: 378. 1329–1854. – 1974: c. Chiochiş {Kékes kzs faluja} [23 B]
Mányik 2. Körtvélyesmányik Do (Kékes-DK; beolvadt Mányik határába) 1492.I.30.:
KerthwelesManyk prédium Drági-birtok (KmJkv 2772); 1492.XI.13.: Drági Klára KertwelesManyk
prédium felét eladja (2831); 1493.XII.24.: Siroki Mátyásné Drági Klára KertwelesManyk-i zálogos
részeit zálogba adja férjének (2902); 1506.I.9.: KertwelesManyk prédiumból S. M. D. K-nak
leánynegyedet adtak (3387-9). – Su 2: 353.
Mára vize Mm: az Iza b. o. mellékvize. Máramarosszigettıl D-re egyesülnek.
Maraborsa Sza 1888: Maraborsa, telep (t) Válaszút Sza Szinérváraljai js (Je 492). – 1909/19:
Moara-Borşii, Mara-Borsa, & v. Valăsut (115). {Ti. Borválaszút 191} Moara Borşii = Su 1: 403.
1909. {A Ko vm-i Válaszúthoz téveszti}
Máramaros folyó 1231: caput Maramors et Casu – „mely az Izába, s vele a Visóba és É-ra
fordulása után hajdan két ágban ömölvén a Tiszában »sziget«-et hozott létre, mely a megye fı
helyének nevet adott“ (Gy 4: 112).
Máramarossziget Mm (Nagybánya-ÉK, a Tisza-parton) XI–XII-i hajkarika került elı itt. 1308:
fl-is ... per quos deferuntur sales ... Soget (: Siget?); 1334–5: Benedictus plebanus de Dygnet, item
de Ziket, de Ziget; 1346: Benedictus rector eccl-e de Zigeth ... ep-i Agr. ... vicarius in Maramorisio.
Neve elıször a Tisza vidéki sószállító folyók, ill. városok 1308. évi felsorolásában tőnik fel.
Egyházának papja 1334. I: 24 gs, 1335. I: 48 gs pápai tizedet fizet. 1346-ban a szigeti plébános és
máramarosi vikárius a viski plébánossal esküt tett, hogy a jövıben az erdélyi püspököt nem fogadja
mint fıpapot és mindenben az egri püspök alá rendeli magát (Gy 4: 126-128). 1352-ben Huszt,
Visk és Hosszúmezı kiváltságait kapja I. Lajos királytól. 1392-ben Huszttal együtt – mint szabad
városokat – újadományként kapják Balk és Drág vajdák, kik 1397-ben is bírják. 1429-ben civitas
Zigeth; 1435, 1459: oppidum nostum (regis). Királyi sókamarahivatal, a vármegye győléseinek
színhelye (Cs 1: 445). 1468: 27 tanú vall. 1808: Sziget h., Siget g., Syhot’ vel Syhoty s. 1823.I.7.:
nagy földrengés (Hazai és Kf Tud febr.5. 81-82. sz.; Trócsányi 268). *1823.VII.22.: Balogh Károly
színész, színigazgató (–1887.VII.1., ui.). Borromeo Szent Károly-templom, b: XI.4. (RKNt 1999).
1851: Szigeth, szabad koronai város, ... Határa 21 125 hold ... A házak száma 857, mellyek közt
sok csinos épület látható. Van itt római és görög kath., és reform. anyatemplom, synagóga, reform.
lyceum, kath. gymnasium, takarékpénztár, kisedóvó, b. Stojka erdélyi püspök által alapított ápolda
12 500 v. f. tıkével; házankénti koldulást megszüntetı egyesület 1800 pft. tıkével, piarista zárda,
kir. kam. igazgatói lak, nagy cancellaria, kir. erdıtisztség cancellariája, városház, nemesi és királyi
nagy vendégfogadó, sör-, szesz- és eczetgyár, több mulatóhelyek, mint az ujmalom kert az Iza folyó
mellett a városhoz közel, és a városban a Banzsalgó-utczában lévı fördıház. 1846-ban olvasó
társaság is alakult s már 200 kötetnyi könyvtárral birt. Népessége a városnak 6336 lélek, kik közt
romai katholikus 2119, görög katholikus 1225; 1978 ref., 50 ágostai, 964 izraelita. A lakosok a
földmívelést szorgalmasan folytatják; s ezenkivül van itt 716 kézmüves, 117 kereskedı, 6 mővész.
A valóságos polgárok száma volt 1846-ban 311 (Fé 4: 129). 1888: ház 1473, L 10 852 (Je 492).
649