Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
család birtoka volt. 1808: Petrova (128). 1851: ≈, Mm vm, a Visó mellett, 1187 g. kath., 70 zsidó
lak., anyatemplommal. F. u. többen (Fé 3: 235). 1888: ≈ Mm Visói js (Je 577 & Bisztra és
Kraszna telepek, Válye-Nyágre, Subt-Kicsere, Dupe-Gyelucz, Hrihorécz, Dubrucs, Szvinéj, Páltyin
és Gyálmosi). 1913: Petrova Mm vm (Az). – 1909/19: Pătrova, Petrova, L 3350: r 1465; rutén, zs,
m (131) Petrova = Su 2: 41. 1411–1851. [3 D]
Petrovabisztra Mm (Sziget-DK, Petrova-É hrs) 1888: Bisztra, telep (t) Petrova Mm Visói js (Je
245). 1913: Petrovabisztra Mm vm (Az). – Bistra = Su 1: 81. 1913. [3 D]
Petrovakraszna Mm (Petrova-K hrs a Visó mellett) 1913: Petrovakraszna (H). – Crasna Vişeului
= Su 1: 172. 1913. – 1974: c. Bistra {Petrovabisztra kzs faluja DK-re} [3 D]
Petrovoszelo Te (1888) : Temespéteri.
Petrozsény Hu (Hátszeg-DK, a Székely-Zsil torkolatánál) A szomszédos Petrosz XVIII. századi
kirajzása. 1808: Petrosan, Livádszel {!} ~ Petresan (128). 1850: Petrosény, Pietrosény (Su).
1861: Petroszán Hu (22). 1888: Petrozsény Hu Petrozsényi js szh, 1888: ház 391, L 2906 (Je 577
& Dilsa). 1913: Petrozsény Hu vm (Az). # Lévai L.: Petrozsény települése. Suh 1927. 2001 Ref.
ehk: Napközi Diákotthon. – 1909/19: Petroşeni, Petroseny, L 7765: r 2232; m, n, cseh, olasz (134).
= Su 2: 41. 1850, 1854. > Petroşani [44 B]
Pettend * Kü (Magyarpéterfalva környékén) 1542.XII.29.: Járaiak tiltják Péterfalvi Nagy
Menyhértet Pettend-i birtokrészük és udvarházuk bitorlásától (KmJkv 4771); 1555.XI.22.: A
Bolyai-kastély várnagya; ... – Sámsoni Körösi Ferenc nevében – tiltja Petthend-i Nagy Menyhértet
attól, hogy bevezettesse magát Feketevíz, Váralja és Örményszékes (Fe vm) birtokbeli bizonyos
részekbe (5432).
Pettendorf Be (Su) : Epemezı.
Pettnik Szı (1808); Petnek KrSzö.
Pettyén Sza (Szatmárnémeti-KDK, a Szamos bp-i úton) 1316: Bazan, 1515: Pethyen. A
középkori Bazan falu a Szamos-parti kisnemes-telepek sorába tartozik. A XIV. század elején a
Vajai-rokonsághoz tartozó, tehát a várjobbágyokhoz közeli szinten álló Apród János szerezte meg.
Utóbb szomszéd nagybirtokosok is beférkıztek a faluba (Maksai 114). 1808: Pettyén, Petény,
Petyén (128). 1851: Pettyin, Sza vm, a Szamos mellett, 6 romai, 18 g. kath., 241 ref., 9 zsidó lak.,
ref. anyatemplommal. Határa szük, de felette buja. F. u. Virágh, b. Apor, Böszörményi s m, t. (Fé
3: 235). 1888: Pettyén Szatmári js (Je 577 & Böszörményi gızmalom). 1913: Pettyén Sza vm
(Az). – 1909/19: Petin, Pettyén, L 493: r 15; m (133). = Su 2: 38. 1316–1851. – 1974: c. Păuleşti
{Szamárpálfalva kzs faluja K-re} [2 C]
Pettyéntelke * KSz (Szilágycseh mellett) 1387: Petyenteleke, 1408, 1412: Pettyenteleke; XVI:
Pethienteleke (Petri IV. 255). – Su 2: 386. {Beolvadt Szilágycseh határába}
Petyeritye SzD (1888): Petırét.
Philippi * Bi (Margitta táján) 1406: p. filiorum Philippi {?}. – Su 2: 386.
Philippi Domus Bi (1319) : Fülöpháza.
Pián 1. Se 1. (Szászsebes-NyDNy) 1309: Miklós Peyn-i plébános (An 2: 551); 1309: ≈ Pen-i
plb (576); 1309: Pen ~ Penn. ≈ P-i plb a tizedmegtagdó papok közt (610); 1310: Oláhárkos föld
Felkenyér, Arcus Saxonicalis és Peyn földek hrs (983). 1340: v. Pien (Tr). 1451: Rakovicai Mihály
– testvére: Anna, Zanobius de Florentia szebeni polgár felesége nevében is – tiltakozik amiatt,
hogy a Zazpen-i polgárok és vendégek Olahpen nevő birtokuk felét hosszú idı óta elfoglalva tartják
és ezzel nagy kárt okoznak nekik (KmJkv 997). 1587: Pyen. – E: fl. 36. Egr. Pancratio Sennyej
(Dé 25). 1733: Szász-Pián, 1750: Szász Pien. 1808: Pián (Szász-), Deutsch-Pien, Pianá ~ Pihán
(128). 1861: Sz-P, ≈ Se (36). 1888: Szászpián (Alsó-Pián, Sächsisch-Pien, Deutsch-Pien, Pianul
de jos, Pianul-Inferior) Sze Szászsebesi js (Je 640). 1913: Alsópián Sze vm (Az). – 1909/19:
797