Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
67; m; 14 zs (107). 1926: Măcău. > 1929: Macău, L 1309 H{Vá}: ≈ (AnR). > Măcău = Su 1: 382.
1299–1854. > Macău [22 A]
Makód Be (Naszód-DNy, a Nagy-Szamos jp-i úton) 1440, 1488: Makod (Su). 1733: Mokodt,
1760–2: Maccods. 1765-tıl a Naszódi határırvidék faluja. 1808: Makód (103). Andrei Ciocan
tanító fia: *1850: Ioan Ciocan tanár, ogy. kv (–1915). 1861: ≈ Na (26). 1888: ≈ (Mocodu) BN
Naszódi js (Je 490). 1913: Szamosmakód BN vm (Az). – 1909/19: Mocod, M, L 985: r 942; zs
(116). = Su 1: 403. 1440–1854. – 1974: c. Nimigea {Nemegye kzs faluja átellenben} [13 D]
Mákosfalva Kr (Oravicabánya-D) 1531: Makowyste, 1723: Makovicz (Mercy-tk), 1761: Maskovitz
(Pesty: Krassó II/2. 29; Szörény II. 301). 1808: Makovistye Kr (103). 1851: ≈, Kr vm, 391 óhitü
lakossal s anyatemplommal (Fé 3: 62). 1888: ≈ KrSzö Jámi js (Je 490). 1913: Mákosfalva KrSz:o
vm (Az). – 1909/19: Macovişte, M, L 703 ort. r (107). = Su 1: 372. 1531–1913. – 1974: c. Ciuchici
{Tyukó kzs faluja K-re} [54 A]
Makótelke * Fe (Bogát mellett, a Maros partján) 1295: t. Mokovtelukey ... iuxta Morus ... prope
Bogach [: Bogath]; 1334–5: Stephanus sacerdos de Mokovtelky. 1295-ben Kökényesrénold nb.
Mykud bán fia Miklós mester Makótelkét a Somos erdıvel és egy másik erdı felével, amely
Hásságon van, 30 M-ért eladta Kelemen gyulafehérvári kanonoknak. Papja 1334 I: 20, 1334 II: 14,
1335 I: 20 dénár pápai tizedet fizet (Gy 2: 172). 1439.III.20.: Makothelke Miklós erdélyi alvajda és
mások birtoka (KmJkv 142-3); 1446.I.27.: Makotelke prédiumban Bogáti Imre fia Péter
részbirtokos (556); 1457.II.12.: Bogáti Lászlót tiltják Mako és Kacz (Fe vm) birtok további
használatától (1259); 1492.V.26.: Bogáti István Lwdas-i részének felét cserébe adja
Altembergeknek (2790); 1492.VI.7.: Bogáti László tiltakozik ez ellen (2792); 1494.II.9.: Lwdas
zálogos részét B.L. eladja ugyanazoknak (2905); 1523.II.23.: Mako-n Radnóti Bogáti Ozsvát
részbirtokos (3898). {1864} ... Mokoului hn Marosgezse területén (Pesty). – Su 2: 371.
Makrafarka * Za (Borosjenı-D hrs, Apatelek mellett) 1214: Makrafarka (Márki II/1. 239). – Su
2: 366.
Makra hegy Ar vm-ben a Maros É-i oldalán húzódó hegyvonulat régi neve. 1000-38: in Macra
dedi 8 vineas cum totidem vinitoribus; 1231: vineas ... in Macra; 1302, 1310: vineas in monte
Macra Ménes határán (Gy 1: 163/1).
Makrai: Szentgyörgyi, Felpestesi, Szengyeli Makrai család (KmJkv I. 975).
Maksa Ké/Hsz (Sepsiszentgyörgy-K 15 km, vá 2 km; 547 m) 1332: sacerdos de Moya, 1333:
Moxa (Tr). 1452: Maxa (Zichy Okl IX. 317). 1497: Maxa, 1580: Maxsa, 1583: Maksa (SzO III.
131, V. 123, IV. 81). 1583.II.11.: Tóth Márton jobbágy nemesítése katonai érdemeiért; helyette
azonban más jobbágyot kellett adni (SzO IV. 83; Kispál 16-17). 1614: Maksa 60 családfı (Ké 2).
1614: Veres Albert lófı Schola Mester (SzO). A vidék elsı református egyháza. 1632–1692:
székgyőlések színhelye. Román és gótikus elemeket találtak egykor várfallal körülvett
templomában. 1805: Maksza. 1808: Maksa (103). 1861: ≈ Hsz (29). 1888: ≈ Kézdi js (Je 490).
1913: Maksa Hsz vm (Az). 1968: Maksa-Eresztevény (összenıtt) községközpont. 1969 L 1883.
Két faluja: Dálnok 1374; Sepsibesenyı 493 lakos. Múl és jelen. 2004.IX.18. Duna Tv. – Macşa >
1909/19: Mocşa, M, L 693: r 47; m (116). > Moacşa = Su 1: 403. 1332–1854. [38 C]
Makszembérc Mm-ban 1353: mons Makzemberch – a mai Maximów vagy Maximului (1223 m)
hegy Alsóvisótól É-ra, ahol a moldovai részek felé költözött Bogdán vajda birtoka kezdıdött (Gy 4:
111/2).
Makszina * Za (Borosjenı-DNy, Pankota és Keszend közt) 1508: Makzyna, Maczina (Márki
II/1. 239). – Su 2: 366.
Makszond * Krassó (vsz Oravicabánya táján) 1370: iobagio regalis in Moxond residens, 1390:
scripta in Makxand (DocVal 227, 400). 1385: districtus Moxond, 1454: Maxond; a XVII. század
végén (1686): maczoni (puszta) néven említi egy erdélyi író (Cs 2: 119). – Su 2: 372.
645