Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
papjai 1333: 1 M 23 báni, 1334.I: 3 fertó 3 pond, 1334.II: 32 gs 1 báni, 1335: 40 gs pápai tizedet
fizettek; ez Arad vm-ben a legmagasabb összeg és városi szintre mutat (Gy 1: 180).
1352: Lyppa (Cs 1: 764).
1354: Mihály magister lippai és erdélyi sókamarás, harmincados is; majd királyi jegyzı: notarius
specialis (Bónis 37).
1389: civis noster (regis) de Lyppa; vámja részben az aradi káptalané; 1397, 1398: mint királyi
sókamarát említik; 1414-bıl adókamara, 1454-bıl királyi pénzverı nyoma is fennmaradt (Cs 1:
764).
1426.XII.27. Itt hunyt el Ozorai Pipó temesi ispán.
1440-tıl Solymos vár tartozéka; 1446: opp. Lyppa; 1473-ban királyi birtok; csak 1482-ben tudjuk
meg, hogy a király (1475-ben) 10 000 aranyon zálogba adta Dengelegi Pongrácz Jánosnak; most a
Lendvai Bánfiaknak adományozza a várost a várral együtt; 1487-ben hőtlenségük miatt elvette
tılük és Korvin Jánosnak adta; így e vár és város nehéz sorsa ismét Solymos váréval kapcsolódott
öszze (Cs 1: 764).
1450.VII.2.: Lippai Gergely kolozsi fıesperes ü: Nagyszentlászló Sv (KmJkv 855); 1458.VII.12.:
Lippai Gergely magister kanonok (1293-4); [1458.XI.7.u.] Lippai Mihály jogi doktor esztergomi
ırkanonok ü: Lukács kolozsmonostori apát (1320).
1514.VI.6. Székely Dózsa György hada beveszi Lippa várát.©
1525: Felpestesi Bási György solymosi és lippai várnagy királyi adományul kapja Dombrovicát (Hu
2.: Cs 5: 86).
1528.XII. eleje: I. János király, miután a Tiszántúl és a Maros-vidék visszatért hőségére, Lippára
érkezik.
1529: I. János király Lippát királyi városnak nyilvánítja.
1541.VIII.31.: Izaella királyné és kísérete Buda várából elindul Lippa felé.©
1550.X.22. Kászim budai pasa serege Lippára ér.©
1551.X.8. Uleman bég elfoglalja Lippa várát, a negyedik fontos erısséget ezen az ıszön.
1551.X. vége: Lippa alatti táborban Martinuzzi és Castaldo egyesített serege. A pápai követ itt
közli: György váradi püspököt a pápa kinevezte bíborossá.
1551.XI.13. Lippa visszafoglalása. 1526 óta elıször arat gyızelmet magyar sereg a törökön.
1552.VII.30. Lippát újra elfoglalják a törökök.
& 1640, 1642, 1652 Gyalu: Lippai István drabant (Gy 55, 78, 117); 1666: LI tizedes (145), másik
Lippai István Vajdahunyadon lakik (146). 1670 Gyalu: Lippai István csizmadia (182); 1679: LI
pusztája (204), Lippai János csizmadia (203), LJ pusztája (204); 1687: LJ cs (219); 1727: LJ
sessiója (269).
1660: Lipova vára (Evlia Cselebi 36).
1686-ban Caraffa visszavette, azonban ismét török kézre kerülvén, végképen csak Temesvár
bevétele után jött vissza 1716-ban, a mikor a megfélemlett ellenség önként elhagyá (Fé 3: 33).
1808: opp. Lippa h., Lippova vel Lipova ill.
*1820 Degré Alajos író, szerkesztı (–1896).
1851: Lippa, igen régi s nevezetes mezıváros, Te vm, szılıkkel és szilvásokkal koszoruzott
hegyektıl övedzve, gyönyörü vdéken. Népessége 6290 lélek, kik közt 2890 német és magyar r.
kath., 9 német ágostai, 4 magyar ref., 3319 oláh és szerb n. e. óhitü, 28 zsidó, 40 oláh görög kath.,
9 egész, 73 fél, 244 negyed, 158 nyolczad telkes, 575 urbéri, 36 szerzıdési zsellér, 210 lakó, 497
615