Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
magyarlakta református (csupán Jegenye és Bács római katolikus) falu tartozik ≈-hez. Vásáros
központja Bánffyhunyad, nevezetes falvai: Magyarvista, Méra, Gyerıvásárhely, Körösfı,
Magyargyerımonostor, Magyarvalkó, Kalotaszentkirály stb. Ksz három jól elhatárolható területre
oszlik: a havasok alatti Felszegre, az Almás-p. melletti Alszegre és a Kolozsvár közelében fekvı
Nádasmentére. Ksz Erdély azon vidékei közé tartozik, amelyeken legkorábban megtelepült a
magyarság. A betelepülés nyugatról, a Sebes-Körös völgyén történt. A 16. sz-ban még élt a hajdani
egységes Kalota-vidék neve a Nagyvárad melletti Kiskalota {: Kis-Kalota} és a Sebes-Körös bihari
völgyében húzódó Középkalota {: Közép-Kalota} tájnevekben. Ekkor csupán a Bánffyhunyad alatt
összeömlı Körös és Kalota patakoktól közrefogott kis háromszöglető területet hívták ≈-nek. A kora
Árpád-korban (10–12. sz.) az Alszeg és a Felszeg Bihar vm-hez tartozott és a váradi püspökség
kalotaszegi {: Kalotai} fıesperességét alkotta. Fontos hadi út mellett feküdvén, a 16–17. sz-ban
sokat szenvedett és pusztult a háborús idıkben, különösen a II. Rákóczi György lengyelországi
hadjáratát megtorló török–tatárjárástól és a Várad elestét (1660) követı török portyázásoktól. Ksz
parasztsága elsısorban földmővelésbıl él, de sovány földjei miatt régóta foglalkozik
fakitermeléssel, szarvasmarha-tenyésztéssel, háziiparral. Népmővészete igen gazdag (építkezés,
viselet, hímzések, faragás). A kalotaszegi népmővészet divatjával kezdıdött a magyar népmővészet
felfedezése a múlt század 80-as éveiben. Gyarmathy Zsigmondné, egy lelkes lokálpatrióta asszony
a már majdnem feledésbe merült varrottas kézimunkát felélesztette és háziiparként elterjesztette.
Propagandája nyomán a kalotaszegi hímzések nem csupán hazai, hanem európai hírnévre is szert
tettek. A kalotaszegi népmővészet hatással volt a századelı magyar szecessziós iparmővészetére, a
„gödöllıiek“ mővészcsoport munkájára és ihlette Kós Károly építészeti, grafikai és iparmővészeti
munkásságát. (K. L.123.)
Kalotaújfalu Ko (Valkó-DK, Gym-DNy hrs; 820 m) 1459: p. Wyfalw; 1468: p. ≈ in districtu de
Kolothazeg. 1518: p. ≈. Bánffy; Tamásfalvi ~ Bikali ~ B. ~ Tf. Vitéz, Túri, Farnasi ~ F. Veres,
Nagylaki Jaksics, Valkai, Szmt. Tompa, Mérai, Kemény-birtok. Jbn 1493: Hodor, Gavirla, Elyas,
László, András (Bf-jb) (1459–1518. Cs 5: 421). 1733: Uyfalu, 1750: Újfalu, 1760–2: Kalota-
Ujfalu. 1808: Újfalu (Kalota-), Fincsi (175). 1861: Kalota-ujfalu, Fints Ko (12). 1913: Kalotaújfalu
Ko vm Bánffyhunyadi js (Az). – 1909/19: Finciu, K, L 338 r (75). = Su 1: 239. 1459–1854. –
1974: c. CălăŃele {Kiskalota kzs faluja, DK-i hrs} [22 A]
Kalova * Te (Karánsebes-ÉK) 1433: Kalova, 1561: Kalowa (Csáky 577). 1458: Alsó- és Felsı-
Kalva Nadányi-birtok (Cs 2: 44). 1576: Collova, 1584: Alsó-Kalova, Felsö-Kalova (Pesty: Szörény
II. 101). – Su 2: 348. {Talán beolvadt Bisztranyíres falu határába, ahol a Bisztra mellékvize: Valea
Calova}
Káloztelek (Kárásztelek) Kr (Somlyó-ÉNy) 1241: Kaloztelek (Tr). 1338: Kaloztheleke; 1341: p.
Kaluzteluk. A kabarokhoz tartozó kálizok települése; szerepük volt a sószállításban. A váradi
káptalan birtoka (1338); 1341-ben Zovány és Vidonyafı határosa (Gy 3: 514). 1455.VII.24.: Péter
Kalazthelek-i plébános ü: Losonczi János (KmJkv 1214). 1477: Kaloztheleke (Cs); =: Kalozthelek
(P); 1481: ≈ (Cs 1: 583. Ma Kárásztelek; P); 1584: Kalutthelek, 1609: Karaztelek (Petri III. 605).
Az 1660-ban a római katolikus egyházba visszatért Somlyai Báhory Zsófia (1609–1680) erdıket,
szılıket, szántóföldeket adott a római katolikus vallásban maradt falunak, saját kúriáját pedig örök
idıkre a plébániának adománzozta. 1732-ben említett kıtemplomából csak igen régi harangja
maradt fenn „Rex Gloria Iesus Nasarenus Iudeorum“ felirattal (MM). 1808: Kárásztelek h. 1888: ≈
Szi Szilágysomlyói js (Je 404). 1910 L 1829: 1742 r. kat., 53 gkat., 22 ref., 12 izr., 3 egyéb. 1913:
Kárásztelek Szi vm (Az). 1992 L 1240. # Major M.: Kárásztelek. Szilágysági magyarok 1999.
384. Kép: Napsugaras {oromzatú} ház, Római katolikus templom {1917}. – 1909/19: Carastelec,
Kt, L 1670: r 15; m (37). = Su 1: 121. 1241–1854. + 2: 348. Kaloztheleke {Eltőntek közt, Csánkit
félegesen véve figyelembe. Ld Cs jegyzetét!} [11 D]
Kaluger * Te (Karánsebes táján) 1444: Kaluger Magosd falu határosa (Cs 2: 49. Magojafalva). –
Su 2: 348.
Kalugyer Bi (Vaskoh-D) 1808: Kalugyer (77). 1851: ≈, Bi vm, a váradi de püspök vaskohi
uradalmávan, magas hegyek közé szoritott völgyben: 655 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal.
472