Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Magyar-Palatka, 1750: Palatka. 1808: Palatka (Magyar-) cum pr-is Tehenestelek, Mikótelek et
Bökön h.. 1861: ≈ Ko (14). 1888: M-P Ko Mocsi js (Je 486). 1913: Magyarpalatka Ko vm (Az).
1979 L 1400 r, m; 8 tantermes iskola: 28 tanár, tanító (6 Kv); orvosi rendelı; szülıotthon: teljes
személyzet helybeli. – 1909/19: Pălatca, Mp, L 1256: r 790; m, c, zs (129). = Su 2: 29. 1296–
1850. [23 A]
Pálfalva 1. Cs (Szereda-É hrs) 1567: Palffalwa (SzO II. 272) 12 kapu (Venczel 35). 1614:
Pálfalva 38 családfı (Cs 23). 1760–2: Pálfalva. 1808: Pálfalva (124). 1861: ≈ Cs (31). 1888: Csik-
Pálfalva Felcsiki js (Je 277). 1913: Csikpálfalva Csik vm (Az). 2004.X.13. Déli harangszó Duna
Tv. – 1909/19: Palfalu, Cspf, L 521: r 67; m (129). > Palfalău > Păuleni = Su 2: 32. 1567–1854
{1913}. > Păuleni-Ciuc [25 D]
Pálfalva 2. Sza (Szatmárnémeti-DK, a Szamos bp-i úton) 1379: Palfalua. Középkori birtokosai
közül a Pálfalviakat és a Dobrácsiakat ismerjük. 1417: Pálfalvi Burján. Egyházának védıszentje
Szent Fülöp és Jakab (1379). Népe magyar (Maksai 189). 1428: Palfalwa (Cs 1: 482). 1808:
Pálfalva (124). Kisboldogasszony-templom, b: IX.8. (RKNt 1999). 1851: Pálfalu, Sza vm, 15
romai, 27 g. kath., 114 ref. lak. Határa igen jó, tölgyes erdeje van. F. u. nagyobb részben gr. Teleki,
s még Peley s m. (Fé 3: 187). 1888: Pálfalva (Volovica {?}) Szatmári js (Je 564). 1913:
Szatmárpálfalva Sza vm (Az). – 1909/19: Palfalău, Pf, L 331: r 107; m (129). > Păuleşti = Su 2:
32. 1379–1913. [2 C]
Pálfalva 3. Uh (Korond-D) 1455: Palfalwa; 1459, 1566: p. Palfalwa; 1567: Palfalwa, 1602:
Pálfalva (SzO I. 169, 177, 179, II. 200, 220, V. 303). 1614: Pálfalva 30 családfı (Uh 69). 1750:
Palfalva. 1808: Pálfalva (124). 1861: ≈ Uh (28). 1888: ≈ Udvarhelyi js (Je 564). 1913:
Székelypálfalva Uh vm (Az). – Palfalău > Păuleni = Su 2; 32. 1453–1913. – 1974: c. Lupeni
{Farkaslaka kzs faluja ÉNy-ra} [24 D]
Pálfalva 4. * Za (Aranyág mellett) 1439: Palfalva Világos vár tartozéka volt az aranyági
kerületben (Cs 1: 740). – Su 2: 382.
Palicka Kr (Kraszna-D) 1471.V.9.: Palychka Horváti Peres-fiak birtoka (KmJkv 2011). 1476:
Palyzka határát megjárják; 1481: ≈ Valkó vár tartozéka; 1485, 1487: Alsopalizka, Felsewpalyzka
(Cs 1: 584). 1487.III.8.: Felsewpalyzka-i kiváltott részét Horváti Peres János visszaadja
trstvérének: Andrásnak (2634); 1489.V.12.: Also- és Felseopalyczka birtokbeli részét Horváti
Peres János zálogba adja Báthoriaknak (2696); 1497.VII.4.: Kolozsvári Kale Istvánné Horváti
Peres Margit Horvát és a két Palyzka birtokbeli örökös részeit 100 arany Ft-ért eladja Krasznai
Porkoláb Péternek (3021); 1507.XII.21.: Horváti Peres Lırinc Alsopalyzka harmadát és
Felsewpalyzka felét, azaz ottani birtokrészét, 50 Ft-on zálogba veti Keczeli Szele Mártonnál
(3444); 1509.VI.22.: Horváti Peres Tamás Alsopalyzka-i részjószágát eladja ugyanannak (3501);
1521.I.25.: Peres Pál Alsopalyzka-i részét és Felsewplyzka [!] nevő egészbirtokát zálogba adja
Báthori Szaniszlófi Istvánnak (3801); 1554.XII.29.: Horvát fegyveres megrohanásában részt vettek
a következı Paliczka-i jobbágyok is: Blăjan Simion, Bucur Ilie, Chiş Costa, Costa Ştefan, Fazakas,
Filip Matiaş, Mazaron Petru, Muja Gal és Ştefan, Oana Lazşr, Precup (5332. Névsor Mutató
szerint). 1808: Paliczka, Policzka (124). 1888: Paliczka (Pleska) Szi Krasznai js (Je 565). 1913:
Palicka Szi vm (Az). – 1909/19: Plesca, P, L 193: r 188 (136). > Pleşca = Su 2: 46. 1471–1851. >
Plesca [11 D]
Palina * Te (Resicabánya táján, Perlı és Váldény közt) 1450: Palyna, Zakachy. Paniak és
Besenyeiek együtt kapták a kormányzótól (Cs 2: 56). – Su 2: 382.
Palogd * Te (Temesvár-ÉNy) 1488: Palogd (Cs 2: 56). – Su 2: 382.
Pálos Fe (Kıhalom-É) 1422: Palos-i Apor felesége Csáni Tordafi Ilonára szálltak a Csáni
Katalin által galaci nemesektıl szerzett Szentjakab és Bı birtokbeli részek (KmJkv 22); 1461:
Palus-i Mihály ü: Geszt (1603); 1492.V.6.: Keszi Székely László Palos birtokbeli részét elcseréli,
ld Dicsıszentmárton (2783). 1520: Palos (Zichy XII. 396). 1522: Kwnixdorf, 1534: Kynyngdorf
(Scheiner 104). 1587: Pálos (SzO IV. 99). 1606: Pálos (Ve: Doc. VII. 311). 1635 Szetnmárton
764