Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Kér 7. * Te 2. (Fólya táján) 1462, 1483: Keer. Bizonyára Oszlár vidékén (Cs 2: 45. K a). – Su 2:
349. Keer 1462.
Kér 8. Za 1. (Borosjenı-D) 1325; Keer, 1332: Kor [: Ker] (Tr). 1808: Kurvakér Ar (94). 1828:
Kurvakér alias Kurtakér (Nagy 30). 1851: Kurtakér, Ar vm, lapos, vizenyıs vidéken, 6 kath., 1503
n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Vize a Csiger. Birja Aczél János (Fé 2: 282). 1888: Kurtakér
Ar Ternovai js (Je 461). 1913: Kurtakér Ar vm Tornovai js (Az). – 1909/19: Curtacher, K, L
2013: r 1936; m (61). > Chier = Su 1: 140. 1325–1851. – 1974: c. Tîrnova {Tornova kzs faluja É-
ra} [20 D]
Kér 9. * Za 2. (Borosjenı-ÉK) (Gy 1: 632: Kecskéskér ld. Zaránd vm) 1332: Kechkesker (Tr).
1449, 1475: Keer (Cs 1: 735. L. Gacsál-Kér a. is). 1580: Keer (Jakó 278). – Su 2: 349. {Boklya és
Tagadómedgyes közt = Borosjenı-ÉK}
Kér 10. * Za 3. (Kurtakér mellett, Borosjenı-D) 1427: Gachalker (Cs). 1441.I.9.: Ernyei Székely
Péter Péterlaka, Körtvélyfa és Telek (To vm) birtoknak a királytól új adomány címén nyert felében,
atyafiságos szeretetbıl, részelteti Gachalkeer-i Fekete Péter fia Miklóst (KmJkv 291). XVI-i
adólajstromok ≈ (Cs 1: 732. Gacsál-Kér). − Su 2: 331.
Kerc 1. (Candela) Fo (Fogaras-Ny) 1202: Imre király ciszterci apátságot alapít. A monostor
1206-ban már mőködött. ©
– B. Szőz Mária ciszterci apátság – Reissenberger: Die Kerzer Abtei. Hst 1894. Baumgartner: A
kerci apátság a középkorban. Bp 1915.
1202: abbatia de Kerz; 1206: abb. Ultra Silvas in Hungaria, f-a abb-is de Egris (Gy). [1211-37]:
kerci apát (Er I. 40). 1216: A ciszterci rend nagykáptalana engedélyezi a kerci apátnak, hogy
három éven át otthon maradhasson és csak a negyedik esztendıben jelenjék meg a nagykáptalanon,
minthogy kolostora távol esik a magyarországi többi apátságtól (Er I. 88). 1223: mon-o de Kerch;
1225/Pp: de Kerz ... abb. ... Ultrasilvane dioc.; 1252: inter t-s Olacorum de Kyrch; 1264: mon. ad
honorem ... glor. semper Virginis de Kyrch post Thartarice vastitatis rabiem penitus desolatam;
1272: abb. de Candela; 1299: mon. de Kerch in partibus Transilvanis. Kerc Szőz Máriáról
nevezett ciszterci apátságáról vált nevezetessé, melyet az egresi apátság (Csanád vm/Tt) filiájaként
rendi feljegyzés szerint 1202-ben alapítottak. II. Endre király Benedek vajda idejében (1205–9)
adott részére privilégiumot. 1223-ban megújította adományát a blakok földjébıl kivett Kerc földrıl,
s határait körülíratta. [1205–9]>223: inc. a fl-o Alt, ubi finis est cd. insule asc. per paludem ...
Egwerpotac (1359: Eguerpotak), usque fagos que dicuntur nogebik ... in fine dictorum fagorum
cadit in riv-um ... Arpas ... per eundem riv-um asc. usque Alpes et per Alpes venient ve. Austr. pl.
desc. in rivum ... Kerch (Kurchz) et per eundem rivum ... in fl-m Alt. A körülírt föld a Fogarasihavasoktól
az Oltig tart, két patak, az Árpás (1912. tk: Riul Arpaşul) és a Kerc (Uo: Râul
CârŃişoarei) között. Az apátság emelkedı jelentıségére mutat, hogy apátja pápai megbízottlént jár
el (1225–6). 1235-ben környékérıl démoni látomásként említik 200 vörös lovas megjelenését.
Apátja 1235–40 között szerepel a rendi káptalanon, de 1241-ben a tatárok elpusztították a
monostort, s 24 évbe telt, míg magához tért. 1264-ben István ifjabb király pátfogásába veszi a
monostor; 1272: V. István, 1299: III. Endre, 1306: Ottó király megerısíti szabadságait. Az
apátság 1271-tıl mőködik ismét, apátja ill. perjelje tanúskodik (1271, 1308), szerepel a rendi
káptalanon (1272, 1279), és 5 M adományt kap Alvinci Herbordnétól (1300). 1322-ben Károly
király szabadságlevelet ad a jogtalanságoktól és pusztításoktól sokat szenvedett monostornak, s
népeinek azt a kiváltságot adja, hogy a szebeniek kiváltságát élvezze velük együtt. Ekkor felsorolt
birtokai: Kerc, Kreutz (Szászkeresztúr, CriŃ), Meschendorf (Mese, Meşendorf), Miklóstelke
(Klosdorf, Cloaster), Apátfalva (Appesdorf, Apoş), Michelsberg (Kisdisznód, Cisnădioara),
Földvár (Marienburg, Feldioara), Kolun (Colun), Honnerbach (Glimboka, Glîmboaca) és Oláhkerc
{Streza-CîrŃişoara}, melyek mind Szászföld Szeben székéhez tartoztak. 1290-ben birtokolt
Apátvölgyén (ld. Iklód Kü vm). 1252-ben Kercrıl nevezték a Fogarasföld nagy részével azonos
Blakföldet (Gy 2: 451). 1306: Kyerczh ~ Kerch. Ottó király a ≈-i Boldogságos Szőz Máriamonostor
apátja, János kérésére átírja III. András király 1299. évi, V. István király privilégiumát
508