Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Darlaszi, Meggyes, Bátori, Futaki Nagy, Barcsai s más birtokosé. Hn 1416: Falutava (halastó) a
Sauli (Sályi hs) tó alatt. 1427-ben egyházát említik. Jbn 1427: Csonka Bálint (Kecseti-jb); 1447:
Tancsol István, Nagy Demeter, Magyar (Hungarus) Barla (Szentkirályi-jb); 1459: Balog Sebestyén
(Madarasi-jb); 1465: Szász Antal (Erdélyi-jb), Szabó Péter bíró (Alárd-jb); 1493: Szentes Gergely
(Kerelıi-jb); 1506: Ágoston Gergely, Székely György, Tamási Bálint, Zompol László, Fábián János
(1348-tól Cs 5: 381. 1424, 1468, 1478: To vm). 1553.XII.30: Datum in Mehes. Gregorius literatus
decimator comitatus Colos ... a méhesi püspöki dézma Csáni Lázár általi befizetésérıl itt ad
nyugtát (Dé 10). 1579.V.25.: Mehez, Mehes Zeleméri Péter és Wass György dézmapere (Dé 15-
16). 1587: Mehes. – E: fl. 10, A: fl. 6 (Dé 58). 1733: Méhes, 1750: Mihes, 1760–2: Mezö Méhes.
1808: Méhes (106). 1861: ≈ Ko (13). 1888: M-M (Mihesiulu de Campie) TA Marosludasi js (Je
503). 1913: Mezıméhes TA vm (Az). # gr. Béldi cs. mezıméhesi lt. (Gyalu 418). – 1909/19:
Miheş, Mm, L 1136: r 816; m; 16 zs (114). Miheşul de Cîmpie = Su = 1: 398. 1293–1854. >
Miheşu de Cîmpie [23 B]
Méhesfava * Te (Lugos táján, Rákovica mellett) 1447: Mehesfalwa, 1462: Meheschfalwa Doboz
9. tartozéka volt (Cs 2: 33. Doboz). – Su 2: 368. 1462.
Méheskertek Br (Brassó határában) 1785: Méhes kertek (Orbán B. VI. 340). 1805: Apiarium Ó-
Brassó. 1888: Méhkertek (Bienengärten, Stupini) telep (t) Brassó Br (Je 500; Brassó-Méheskert m.
h.). – 1909/19: Stupini, Méheskertek, Bienengärten, &, v. Braşov (168). = Su 2: 148. 1785, 1805,
1909.
Méhséd-pataka a Fekete-Körös mellékvize: 1256: riv. Mehsedpothoka ... defluit in Crysium ...(Gy
1: 600) Bertény (Bi) hr.
Melbratosfalva * Te (Temesberény táján) 1408: Melbratuffalwa. Berény városhoz tartozott (Cs 2:
50). – Su 2: 368.
Melczfalva * Te (Temesrékás táján) 1463: Milczfalwa, 1472: Melczfalwa, 1473: Mylczfalwa,
1489: Melzfalwa Rékás város 3. tartozéka volt (Cs 2: 20. Rékás). – Su 2: 370. 1463, 1472, 1473.
Meleg-Szamos folyó és Melegszamos hs ld Szamos.
Mélfalva Te~Szö (Csánki) : Mál.
Melles-völgy Janitsek J.: Az erdélyi Mellesvölgy helynevei (24 település). Bp 1991.
Mellis Mons Br: Szászhermány.
Melsafalva * Te (Temesberény táján) 1408: p. Melsafalwa populis destituta Berény városhoz
tartozott (Cs 2: 50). – Su 2: 369. Melsefalwa {!}.
Melyes vize Do 1320: t/p. Kekus circa fl-m Melies; Kékes (Szamosújvár-K. Gy 2: 74). 1320: fl.
Meles (Gy 2: 58) Dellıapáti hr; 1329: Melyespataka (Gy 2: 63) Buza hr. 1451.VII.19.: Borzás {Do
vm} alsó részén, a Mellyes folyón halastó (KmJkv 2748).
Mélykocsa * Kr (Lippa táján, Marosborosznok mellett) 1607: pr. Melykochia (Pesty: Krassó II/2.
33). – Su 2: 369.
Mélyséd BSz (Apanagyfalu mellett) 1305: Melsed (Kádár V. 163). 1325: Apa fia Jakab és fia
Jakab egyezséglevele Dénes fia Tamással: Tamást a rajta elkövetett károkért, különösen Idecs vára
elhamvasztásáért kárpótolják Mylsid nevő halommal és Symisne (Semesnye BSz/SzD) birtokkal
(Bánffy I. 51-52). – Su 2: 369. 1305. {Apanagyfalu mellett Melesviz nevő völgy ırzi emlékét}
Ménaság Cs (Szereda-K) 1567: Menessagh; 1569: Menessag, Menessagh; 1576: Menesag; 1601:
p. Menesagh; 1602: Menes Ag (SzO II. 221, 262, IV. 45, 149, V. 237). 1614: Ménaság 135
családfı (Cs 3). 1701: Ménaság (SzO VII. 60). 1808: Méneság (106). 1861: Menaság Cs (31).
1888: Csik-Ménaság Kászon-alcsiki js (Je 277). 1913: Csikménaság Csik vm Kászonalcsiki js
(Az). # Ménasági ballada. Szervátiusz Jenı fadomborrmőve, 1970. Újvári Béla: Csikménaság
(Armăşeni) külterületének történeti helynevei. Bp 1983. – 1909/19: Menăşag, Csm, L 2047: r 84
669