Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
(Mestákeny), L 1982: r 1768; m, n, szlovák, c (106). Lunca Cernii de Sus = Su 1: 367. 1360–
1854. [43 B]
Nyíresfalva 3. Hu 3. (Hátszeg-Ny) 1750: Mesztakin Reketyefalva tartozéka. 1808: Nyiresfalva,
Meszteákeny (118). 1861: ≈, Mésztákán Hu (23). Hnt. 13: » Reketyefalva Hu vm. – 1956:
Mesteacăn = Su 1: 392. 1750, 1856 {! 1956}. – 1974: c. Răchitova {Reketyefalva kzs faluja É-ra}
[43 B]
Nyirfalva Szi (1913) < Nyirmon < Mon.
Nyiristye Kr (Resicabánya-DNy, Garulya/Gorony mellett) 1597: pr. Nyiristye, Alsó-Nyristye,
Felsı-Nyriste; 1598: Nerestye (Pesty: Krassó II/2. 70; Szörény II. 377). – Su 2: 378.
Nyírmezı 1. Be (Naszód-K, a Nagy-Szamos j. p-i úton) 1440: Nyirmezeo, 1546: Feldrev, 1552:
Nyermezö, 1601: Birkenaua (Su). 1733: Feldru, 1750: Földru, 1760–2: Földra. 1808: Földra,
Felden, Feldra Be-v (55). 1861: Földra Na (26). 1888: ≈ (Feldru) BN Óradnai js (Je 334). 1913:
Földra BN. – 1909/19: Feldru, F, B, L 2377: r 2329; zs (73). = Su 1: 228. 1440–1854. [14 C]
Nyírmezı 2. Bi (Félixfürdı-DK) 1214: Nyr Mezew, 1431: Nyarlo (Jakó 396). 1808: Nyarló,
Miarló ~ Mirló (117). 1851: Nyárló, Bi vm, egy kis dombon, 546 n. e. óhitő lak., s
anyatemplommal. Határa 2667 hold, ... Birja a váradi deák püspök, kinek itt majorsági brtoka csak
az erdı (Fé 3: 147). 1888: Nyárló Bi Központi js (Je 543). 1913: Nyárló Bi vm (Az). – 1909/19:
Mierlău, Ny, L 663: r 634; m, zs (114). = Su 1: 396. 1214–1851. – 1974: c. Highişelu de Sus
{Harangmezı kzs faluja DNy-ra} [20 B]
Nyírmezı 3. Fe (Torockó-DK) 1330: Nyrmezew; 1331: kenezio nostro (capituli) de Nirmezeu.
A gyulafehérvári káptalan enyedi uradalmához tartozó mezı volt; az egyház 1293-ban kapott
engedélyt, hogy vlachokat telepítsen. 1331-ben Adorján, a káptalan kenézeinek román juhötvened
győjtıje (exactor quinquagesime nostre olacalis) a káptalan kenézeinek évi tartozásai fejében
beszolgáltatott 9 M 1 fertót, míg 3 fertót a nyírmezei kenéz részérıl a kanonokok által
elengedettnek tekintett. A teljes összeg (10 M) 1/5 része (7 ferto 3 sectinus) a prépostot illette.
Adorján mester ugyanezen kenézektıl és szondoktól (bíráktól) beszolgáltatott 20 csergét és 14
sajtot, melynek 1/5 része szintén a préposté; a többit megosztják 23 személy között. A XIV. század
közepén Enyed Torockó felé esı határán említik (Gy 2: 176). 1600: Nyirmezı (Ve: Doc. VI. 199).
1733: Pojana, 1760–2: Nyirmezı. 1808: Nyírmezı h. 1861: Nyirmezı, Nyágra AF (6). 1888: ≈
(Birkenfeld, Pojána) AF Nagyenyedi js (Je 545). 1913: Nyírmezı AF vm (Az). – 1909/19: Poiana,
Nym, Bf, L 788: r 784 (136). Poiana Aiudului = Su 2: 51. 1330–1854. – 1974: c. Livezile
{Úrháza kzs faluja, ÉNy-i hrs} [22 D]
Nyírmezı 4. Hu (Algyógy-É) 1407: p. Nyresmezew. Al-Diód város birtoka (Cs 5: 116).
1733: Mermezeu, 1760–2: Nyirmezı. 1808: Nyirmezı, Mérmezı (118). 1861: ≈, Mermezeu Hu
(23). 1888: ≈ (Mermezeu) Hu Algyógyi js (Je 545 & Valény). 1913: Nyírmezı Hu vm (Az). –
1909/19: Mermezău (Văleni), Nym, L 783 ort. r (113). Mermezeu-Văleni = Su 1: 391. 1407–1854.
– 1974: c. Geoagiu {Algyógy kzs faluja} [34 A]
Nyírmezı 5. BSz (Bethlen-ÉÉK) 1440: Ny(r)mezeo (Su). 1506: Oláh-Nyires, 1585: Nyres,
1616: Oláh-Nyires, Nyires (Kádár V. 262). 1733: Mires. 1808: Nyires (Oláh-) (118). 1861: O-Ny
BSz (19). 1888: Oláh-Nyires (Nyiresu) SzD Bethleni js (Je 552). 1913: Diófás SzD vm (Az). –
1909/9: Mireş, Ony, L 268 gkat. r (115). = Su 1: 400. 1440–1854. – 1974: c. Chiuza {Középfalva
kzs faluja É-ra} [13 D]
Nyírmon KSz < Mon > Nyírfalva Szi.
Nyírpatak Za (Brád-ÉNy hrs) 1439: Nyirpatak Világos vár tartozéka a ribiczei kerületben (Cs
1: 741). 1733: Mestaken, 1750: Mesztakin. 1808: Mesztákony, Meszteaken Za (107). 1854:
Nyirfalva vel Mesztokony, Mestachen (Su). 1888: Mesztákon (Nyirfalva, Mesteacen) Hu Brádi js
(Je 502). 1913: Mesztákon Hu vm (Az). – 1909/19: Mesteacăn, M, L 676: r 654; m, n (113). = Su
1: 392. 1439–1854. [33 B]
728