Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Kerepcze * Kr (Detta táján, Tárnokszentgyörgy mellett) 1421, 1427: Kerepche (Cs 2: 103). 1550:
Kerepcze (Pesty: Krassó II/1. 268). – Su 2: 351.
Keres * Bi (vsz Oláhhomorog mellett) 1409: Keres possessio populosa. Homrokkal együtt kapják a
Csákyak (Cs 1: 613). – Su 2: 351.
Keresd Fe (Segesvár-DNy) 1305: t/v. Keresd (Gy). 1308: Crizd-i káptalan (An 2:499). 1309:
Herricum decanum de Crys; 1322: p. Keresd. 1305-ben Becsegergely nb. Apa fiai és Miklós fia
Gergely osztozásakor Apa-fi Gergelynek jut. Az erdélyi püspökség alá tartozó hét száz dékánátus
(káptalan) egyike itt székel. A keresdi dékán alá tartozott pl. Almakerék és Bese papja; ezeket
1309-ben Gentilis bíboros kiközösítette (Gy 2: 198). 1309: ≈ (An 2: 551, 645); (1309): Cryis. A 7
káptalan közt maga is utasítást ad (1308) februárjában a Sz. Mihály-egyház elleni támadásra (664).
1340: plebani de decanatu de Crisz, p. Kries (Tr). 1367.I.30.: Lajos király oklevele; Bethlen-birtok.
1393: Krisch, 1408: Keresd (Ub III. 48, 452). 1482.V.16.: Bethleni. néhai Márk fia Miklós
Keresd-i kúriájának vagy házának Segesvár felıli ıt illetı felét elcseréli te: Lestahnak a bethleni
apai házban levı Dés felıli felerészével (KmJkv 2363); 1491.VII.19.: Bethleni Gergely a Keresd
határán levı Thormaswelgh nevő tóhelyét cserébe adja te: Bethleni Miklósnak Keresden lévı
Almakerek völgy nevő halastaváért (2745); 1493.II.22.: Bethleni néhai Márk fia: Bernát keresdi
részét eladja te: Miklósnak (2846). 1519: a várkastély legrégibb fennmaradt évszámos faragványa.
1524.III.16.: Bethlen János – Bethleni Balázs és Elek nevében is – tiltja Bethlen Farkast attól, hogy
elfoglalja és használja a Keresd végén levı halastavat és malmot, s azt a földet, amelyre Iván nevő
familiárisa kertet csinált (KmJkv 3993). 1587: Keresd, Bese et Feoczentelke. – E: fl. 40. A: fl. --
(Dé 20). 1647.X.10.: Keresd határjárása Dános és Szentlászló szász falvakkal adódott vitás ügy
miatt. Bethlen Elek (1643–1696.XI.3., Gyfv) tanácsúr, a Fejedelmi Tábla elnöke nyomdát állít
Keresden, hogy kinyomtassa Bethlen Farkas történeti mővét. 1684: Bethlen Farkas történeti
munkája itteni nyomatásának elkezdése; csak részben készült el, s Thököly 1690-es beütésekor
példányai megsemmisültek (MÉL). 1708.IV.15.: a Szebenben elhunyt és március végén
(Újegyház–Szentágota–Jakabfalva útvonalon) hazahozott Bethlen Sámuel gróf (1663–1708)
küküllıi fıispán, marosszéki fıkapitány temetése (We). 1733: Krit. {1748} Bethlen Ádám gróf
(Nsz, 1691.X.3.–1748.IX.8., Kv) Fe vm fıispánja, kamarás, titkos tanácsos temetése (Gyalu
354/1). 1808: Keresd, Kreisch, Kriss (81). 1861: ≈, Kreisch, Kriss FF (3). 1888: ≈ (Kreisch, Kris)
NK Keresdi js (Je 412). 1913: Keresd NK vm Segesvári js (Az). – 1909/19: Criş, K, Kreisch, L
1352: r 654; n, m (58). = Su 1: 176. 1305–1854. – 1974: c. Daneş {Dános kzs faluja D-re} [36 A]
Keresdipatak NK {1913} Keresdipatak, Kreischer Bach Segesvár tartozéka {H?}. – Valea
Crişului = Su 2: 226. 1956. » Sighişoara
Keresköz * Kr (a Karasba ömlı Keres/Keveres vize mellett) 1410: Nicolaus et Johannes de
Kereskuz; 1426: Johannes Kereskezy királyi ember Te vm-ben; 1430: Johannes de Kereskez
ügyvéd; 1452: Andreas de Khereskez királyi ember Keve vm-ben (Cs 2: 103). – Su 2: 351. {P}
Keresszeg * Kr (a Karasba ömlı Keres/Keveres vize mellett) 1277: Kereszeg (Cs 2: 103). =: p-es
Woya et ≈, in C-u Sumplio; 1390: Nicolaus de Kereskuz. A somlyói (verseci) ispánságban fekvı
falut IV. László király Vajával együtt Lırinc erdélyi vajda fiának, Lırincnek adta. A Keres (ma
Keveres) folyó "szöge" mellett feküdt (1277), míg a Krassó {> Karas} és Keres közét nevezték
Keresköznek (Gy 3: 486). – Su 2: 351. {P}
Kerestafalva * Kr (?) 1404: Kerestafalua. A Remetei Himfiek birtoka volt (Cs 2: 103). – Su 2:
351. {P} {Milleker szerint azonos Kereszthyenfalvával}
Kerestelek < Keres (Kiris) Kr (Somlyó-ÉNy) 1259: t. Kyrys abbatis de Gwrla, Kyrys t. castri
Crazna. Keres föld, amely a tatárjárás alatt valószínőleg elnéptelenedett, s neve ezért bıvült utóbb
a -telek értelemzıvel, részben a Csolt-nem kegyurasága alá tartozó gerlai apátságé (Békés vm) volt,
részben krasznai várbirtok. Somlyó határosa (Gy 3: 515). 1400: Keresteleke (P); 1435: Kerestelek
(Cs); =: Keresthelek (Petri III. 643). 1473.X.26.: Sombori Tamás özvegye: Báthory Adviga
Keresthelek negyedét átengedi Patai Dezsı Antalnak és Esküllıi Eördög Simonnak, valamint
fiainak, akik neki unokái (KmJkv 2114). 1470, 1478, 1481: Kerewstheleke Somlyó várához
512