Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Muncsel BSz : Hegyköz.
Muncsel To < Muncsal.
Mundra 1. Fo (Fogaras-DK hrs a Brassói úton) 1400: Mondra, 1520: Mundra (Su). 1637:
Mandra (Makkai 477) I. Rákóczi György birtoka. 1750: Mindra. 1808: Mundra, Kladendorf,
Mundre (111). 1861: Mondra Fo (25). 1888: ≈ (Mandra, Mendra) Fo Sárkányi js (Je 515). 1913:
Mundra Fo vm (Az). – 1909/19: Mândra, Mundra, L 1129: 1087 (110). Mîndra = Su 1: 402. 1400–
1854. [36 D]
Mundra 2. AF: Széptelep.
Mura * Te (Detta táján, Tolvád és Partos mellett) 1332–7: Mura (3x) egyházas hely; 1492,
1494, 1497: pr. Magyarmwra, Tothmwra (Cs 2: 52). – Su 2: 366. Magyarmwra; 414. Tothmwra.
Murány Te (Temesvár-ÉK) 1318: Murun, 1333: sacerdos de Moran (Tr). Moran. Aradi
fıesperességben (Cs 1: 775. Ar). 1492: Emericus Murony de Kenez; 1498: Ladislaus de Muron
Kenézrıl való nemesek közt. A mai Murány helység értendı. Ezenkívül azonban e vidéken
birtokos más családok is nevezik magukat Muronyról: 1427-ben Muron-i János fia György kapja
Zsigmond királytól Simánd Te vm-i pusztát; Muron-i Veres György, Muron-i Wer Jakab, Muron-i
Demeter fia Benedek és Antal fia Jakab Murány vidéki nemesek közt mint kijelölt királyi emberek
szerepelnek; 1428-ban Muron-i Péter fia Jakab s László fiai: Miklós, Tamás és János Krassó vm-i
birtokosok; 1449-ben Muron-i Vér László fia Miklós és unokatestvérei: György és Mihály (a Jakab
fiai) ugyancsak a mai Murány vidékén tőnnek föl s az 1428-i Muroniakkal azonosok vagy
vérrokonok 1463-ban Themeskewz-i Wer (ds) György özvegye és fiai: András, János és István
mint a király anyjának belsı hívei szerepelnek. Semmi késég, hogy e nemesek a mai Murány
faluval azonos régi Muronyt bírták (Cs 2: 52. Murony). 1504, Branyicska: Muronyi Vér András
magyar nyelvő záloglevele (SzTA). 1808: Murány (112). 1888: ≈ Vingai js (Je 516). 1913:
Temesmurány Te vm (Az). – 1909/19: Murani, M, L 1537: r 1324; n, m, szerb, zs (118). = Su 1:
411. 1318–1913. – 1974: c. Pişchia {Hidasliget kzs faluja, ÉNy-i hrs} [31 D]
Murokország: az alsó Nyárád mente néhány hagyományosan zöldségtermesztı falujának
(Lukafalva – újabban Dózsa György –, Illencfalva, Lırincfalva, Mezıteremi,
Káposztásszentmiklós) összefoglaló, félig-meddig tréfás elnevezése. Maga az elnevezés a 19. sz.
derekán született, de a Nyárád termékeny öntéstalaján virágzó intenzív zöldségtermesztés már a
16–17. sz-tól jelentıs jövedelem-kiegészítı foglalkozása volt a vidék lakosságának. Nemcsak a
közeli Marosvásárhelyre, hanem a távolabbi városokba is rendszeresen szállítottak szekereken
zöldségfélét (K. L. 150). # Benkı S.: Murokország. 1972.
Muron * Kr (Oravicabánya táján, Szokolár mellett) 1428: Muron (Pesty: Krassó II/2. 227). – Su
2: 373.
Muronfalva Hu (Hátszeg-ÉNy, a Cserna felsı völgyében; 1000 m) 1504: p. Mwrunfalwa in d-u
Hathzak; 1521: p. Mwray – azonos: 1516: p. Merye in d-u Ha; 1518: p. Nyrea. Demsusi ~
Morsinai, D. Árka-birtok (Cs 5: 113. A mai Kékesfalva vagy Meria hs). 1760–2: Kékesfalva.
1808: Kékesfalva (80). 1861: ≈, Meria Hu (22). 1913: Kékesfalva Hu vm Hátszegi js (Az). –
1909/19: Meria, Kf, L 692 g. kat. r (112). = Su 1: 391. 1504–1854. – 1974: c. Lunca Cernii de Jos
{Alsónyíresfalva kzs faluja} [33 D]
Musa * Ar (Soborsin-Ny) 1479: Mwta, Felsemuwsa Váradja vár tartozékai voltak (Cs 1: 763.
Váradia). – Su 2: 373.
Musca (azonosíthatatlan település a mai Szilágy m-ben) 1297.XII.4.: Musca-i Musco fia Miklós
is beleegyezését adja több birtok átadásához (Er I. 563).
Muscsel Kr (Karánsebes táján) 1530: Mwschel, 1603: Musczel (Pesty: Szörény II. 376). – Su 2:
373.
Musina : Muzsnaháza.
701