Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
völgybe vezetı út bevágása, eltorlaszolása fatörzsek kidöntése által. 1777: Alig jut kis világ Ojtoz
határain {ti. korán; ld Zsil} (Barcsay). 1808: passus Ojtoz (119). Elıterében: Rákóczi vár (Szf
1941. tk). Ojtoz utáni, szélsı település: Sósmezı. – Oituz [38 B]
Oklánd Uh (Székelyudvarhely-DK, a Kis-Homoród partján) 1546.VI.30.: Akland-i Domokos
Kálmán az udvarhelyi törvényszék követe uzoniak perében (SzO VIII. 408). 1550: Okland, 1567:
Okland, 1602: Oklánd (SzO II. 89, 137, 218). 1614: Oklánd 39 családfı (Uh 19). 1733: Okkland,
1760–2: Homorod Oklánd. 1808: Oklánd (Homorod-) (119). 1840.aug.29. Oklándon ebédeltünk
Sikó urnál nagy társaságban, és vigan (Tanárky). 1861: Oklánd Uh (28). 1888: Homoród-Oklánd
(Je 64), Homoródi js szh, 1888: ház 181, L 798 (Je 550). 1913: Oklánd Uh vm (Az). – Ocland =
Su 2: 7. 1546–1854. [37 A]
Oklándújfalu Uh () 1604.III.15.: Okland Vyfalv-ban 11 katona (SzO).
Oklos Hu, To : Aklos.
Okraviza Kr (Újmoldova-ÉNy, Báziás-É) 1717: Okraviza; 1723: Okkroliza, Ogrugliza; 1734: ≈,
1753: Oruglicza, 1761: Okruglicza (Pesty: Krassó II/2. 81). – Su 2: 379.
Oláh-elıtagú hs 1888 (Je 551-3): Andrásfalva, Apáti, Baksa, Bikal, Bogát, Bogáta, Boros-Bocsárd,
Bölkény, Bretye, Budak, Bükkös, Csaholy, Csesztve, Dálya, Déllı, Fenes, Fodorháza, Girbó,
Gyepes, Gyéres, Gyerı-Monostor, Gyürüs, Herepe, Hidegkút, Hódos (Bi), Hodos (Sza), Horvát,
Ivánfalva, Kakucs, Karácsonfalva, Keczel, Kékes, Oláh-Keszi: Keszi, Kocsárd, Köblös, Lapád,
Lápos, Láposbánya, Léta, Meddes, Mogyoros, Nádas (Ko), Nádas (MT), Nádasd, Nemegye,
Németi, Nyires, Péntek, Péterlaka, Pián, Rákos (AF), Rákos (TA), Sályi, Solymos (Kis-Kü),
Solymos (Ko), Szent-György, Szent-László, Szent-Miklós, Szilvás, Telek, Toplicza, Tordas,
Tótfalu, Tyukos, Újfalu (Fo), Újfalu (Ko), Újfalu (Sza), Valkó, Vásárhely, Zsákod.
Oláhfalu Uh 1-2. A XIII/XIV. század fordulóján a Hargita alján fekvı két Oláhfaluba román
népesség települt be az udvarhelyi vár szolgálatára (SzO I. 30). „Az 1301-bıl származó oklevélbıl
azonban az is kiderül, hogy ugyanekkor itt már székely lakosság is volt. Így könnyen érthetı, hogy
e két meglehetısen különalló és zárt fekvéső település román lakossága oly korán felszívódott a
székelységbe. E románok után ugyanis egyetlen személynévi vagy földrajzinévi nyom nem
nemaradt az Oláhfalu elnevezésen kívül“ (Benkı L.).
Oláhfalu 1. : Kápolnásfalu.
Oláhfalu 2. : Szentegyházasfalu.
Oláhfalva Csik 1808: Oláhfalva {a térképen nem szerepel}, Wlachendorf, Rumun. Hnt. 13: azh
(120).
Oláhtelek * Bi (Pusztaújlak és Kövesd között Er Mut 435) 1324: p. Olahteluke. 1319-ben
Leustach fia Roland nádor 2 fia hatalmaskodott rajta; ekkor Olivér unokája, László birtokolja
(1324). 1366-ban a Tataraspataka-val szomszédos (Gy 1: 647. +1283). 1391, 1409: Olahtelek (Cs
1: 618). 1490: Oláhtelek (Jakó 375). 1692: Olla (Mezısi 101). – Su 2: 379. 1283, 1324 (Tr), 1394
Olahtheleke {Csánkinak tulajdonítva}–1692.
Oláhtelek Br : Tohán.
Oláhújfalu Fe/FF (Neusidel) (Kerc-É, az Olt j. p. közelében) 1307: p. Ujfalu ... monticulum
Neusidul {Neusidel}. A Kerc melletti Földvár 1307-i határjárásában említik (Gy 2: 202). 1307: ≈
(An 2: 152). 1366: Vyfalu, 1382: Nova Villa, 1391: Wyfalu, 1418: Kerz Olachorum (Ub II. 272,
554, III. 6, IV. 69). 1467.XII.9.: Mátyás király parancsára Ernuszt János udvari vitézt és testvéreit
beiktatták Wyfalw részbirtokba (KmJkv 1769). 1733: Nou, 1760–2: Oláh-Ujfalu. 1808: Újfalu
(Oláh-) h. 1854: Wallachisch Neudorf g. 1861: Oláh-Ujfalu, Neudorf, Neu FF (3). 1888: Oláh-
Újfalu Fo Alsóárpási js (Je 553). 1901: Ref. templom tornyán zöldmázas cserép. 1913: Oláhújfalu
Fo vm (Az). – 1909/19: Noul-român, Oláhújfalu, Walachisch-Neudorf, L 898: r 776; m, zs, n
735