Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Ördögmonya 1556.VI.30.: Ewrdeghmonya völgy Kolozs határában (KmJkv 5444).
Ördöngös TA (Torda-ÉK, Virágos-völgyön) 1913: Ördöngös Ploszkos tartozéka (H). – Drăguleşti
= Su 1: 209. 1913. > 1974: Drăculeşti » Ploscoş [23 C]
Öregfalu Tt (Temesvár-DNy) 1767-ben a bánsági Maros tájairól jött románok alapították
(Borovszky: Torontál 102). 1828: Öregfalu (Nagy 400). 1913: Öregfalu Tt vm Csenei js (Az).
1920: határfalu. – 1909/19: Pustiniş, Öf, L 1362: r 727; m, szerb, n, zs (141). = Su 2: 64. 1767,
1828, 1851 {! Fényes Ř} – 1974: c. Uivar {Újvár kzs faluja DNy-ra} [31 C]
İregyház Fe (Gyulafehérvár-K) 1274: t. castri Albensis Transilvani Euryghaz; 1369: p.
Ewreghaz. Nevét az itt lakó ırökrıl kaphatta. 1274-ben IV. László király İregyház fehérvári
várföldet a Sz. Tamás-templommal (ecc. B. Thome apostoli) és a határai között levı „telkekkel“:
Demegtelke, Győdtelke, Osltelke és Süvetelke, odaadta Ders esperesnek, Miklós mesternek és
bátyjainak. E réven juthatott az erdélyi püspök birtokába, aki 1369-ben határát megjáratta (Gy 2:
178). 1274: ≈ (Er I. 329, 330). 1630: Straza, 1648: Strasa (Makkai 414, 416) I. Rákóczi György
birtoka. 1733: Streissa, 1750: Szt(r)azsa, 1760–2: Strázsa. 1808: Strázsa h. (Gy); =: Strázsa ~
Strása (150). 1861: Strása AF (6). 1913: İregyház AF vm (Az). – 1909/19: Straja, S,
Hohenwarte, L 1057 gkat. r (168). = Su 2: 146. 1274–1854. – 1974: c. Berghin {Berve kzs faluja
Ny-ra} [34 B]
İrhalom Do : Márokháza.
İrhegy hn 1444: Ewrhegh nevő erdı Magyarbikal (Ko vm) határán (KmJkv 497).
İrhegye hn 1448: Ewrghewghe nevő hegy Heud prédium határán, Acintos (Fe vm) közelében
(KmJkv 636).
Örit * Csa (Arad-Ny, Pécska-ÉNy) 1508: Ewryth, 1561: Erynth, 1564: Wred, 1647: Irinta, 1752:
Irinda (Borovszky: Csanád II. 465). – Su 2: 323.
Örke (Torda-DK, Aranyosgyéres-K) 1289: IV. László király Gerendi Sámson fia Péter comes fia
Miklós magisternek adományozza Heurke nevő lakatlan földet (Er I. 455). 1289: t. Heurke
habitatoribus carens (Cs). 1306 recte 1360 (An 2). 1312: via que procedit de Eurke versus Lona
(Cs). 1312: Eurke ~ Ewrke: Tordalaka hj: Ewrke és Lona közti út határpont (An 3: 269). 1318: t.
Ewrke (Cs). 1360. III. 18.: Eorke-i Xopus (ds) Miklós visszaadja Miklós fia Miklós és Jakab fia
Péter Gerendi nemeseknek birtokleveleiket (IV. László király, ErK stb.), ezért Xopus Miklóst
békésen hagyják birtokolni Eorke határai mentén (An 2: 21-22. közt). 1450: via de Egerbegh ad
Ewrke (Cs). =: ≈ (KmJkv 920). 1505: p. ≈. Tetrehi Urkundfi, Gerendi, Figedi, Örkei Szopos;
Bogáti, Altemberg, Czobor s más birtokosé. 1318: Szent Margit tiszteletére szentelt kıtemplom.
Jbn 1475: Mircse János; 1499: Bálint kenéz és oláh pap (Cs 5: 723). 1492.V.26.: Ewrke Bogátibirtok
(KmJkv 2790); 1530.IX.15.: Ewrke Barcsai Pál egészbirtoka (4318); 1539.III.4.: Lupsai
néhai László Ewrke-i részét leánya; Erzsébet férjének: Zutori Siroki Gergelynek vallja (4688).
1733: Örke, 1750: Urka, 1760–2: Mezö Örke. 1808: Örke (123). 1861: Örke To (11). 1888: M-Ö
(Iurka) TA Tordai js (Je 503). 1913: Mezıörke TA vm (Az). – 1909/19: Urca, Mezıırke, L 859:
r 767; m, zs (189). = Su 2: 219. 1289–1854. – 1974: c. Viişoara {Aranyosegerbegy kzs faluja K-
re} [23 C]
Örméntelke (Mestertelke) * Fe (Ladamértelke > Ladamos mellett) 1320: t. Mestherteluky ... que
a. n. Ermenteluke vocatur. Pál dévai várnagy fiai: László, Péter, János és István 1320-ban negyedét
cserébe adták Hosszútelki Bálintnak (Gy 2: 178). – Su 2: 323.
Örmény hs < m.R. örmény: '(kézi)malom'. (Nem lehet örrmények emlékét keresni bennük, mint
megfontolatlanul állította valaki.)
Örmény (Ermény) Fe (Vizakna-ÉNy) 1319>413/414: v. Ermen. Talmácsi Corrardus fiai 1319-
ben harmadát átadták sógoruknak: Kácsik nb. Mihály fia Péternek, és fiörökös nemlétében felét is
neki ígérték (Gy 2: 178). 1388: p. Zekes, 1398: Bolgarzekes, 1519: Ermenzegey (Iczkovits 60).
1555.XI.22.: Ermynzekes-en Sámsoni Körösi Ferenc részbirtokos (KmJkv 5432). 1733:
754