Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf
Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf
Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Vistai András János: Tekintı – erdélyi <strong>helynévkönyv</strong><br />
Második köte<br />
KrSzö vm (Az). – 1909/19: LălăşinŃ, Lalasincz, L 1439: r 1396; zs, n (101). LalaşinŃ = Su 1: 351.<br />
1585–1913.<br />
Lalfalva * Za (Borosjenıtáján) 1406, 1409: Lalfalua Egregy várához tartozott (Cs 1: 722). − Su 2:<br />
361. 1406−1409 Lalfalua villa sclavonicalis [: Olahalis]<br />
Lámkerék Se (Szászsebes-É hrs) 1308: Miklós Lanchenrukindorf, Lanchnrukiindorf-i plébános<br />
(An 2: 499). 1309: Lanchrukindorf, 1330: Lancruk, 1336: Lanchruch (Tr). 1402: Langkerek (Ub<br />
II. 269). A XV. században menekülı délszlávok („bolgárok“) települnek ide; ezek utóbb<br />
elrománosodtak. 1488: Lanckendorf (Berger 52). 1526/40: Langendorf (Scheiner 82). 1587:<br />
Lankerek. – E: fl. 12. {A -} Ill. Princeps magn. dom. Ioanni Galffy integram perpetuo contulit a<br />
(a: Alatta más kézzel: Stephanus Caroly possidet). Dé 25). 1644: Lámkerék (Amlacher). 1733:<br />
Lánkreny, 1750: Lamkren. 1808: Lamkerék, Langendorf ~ Lantendorf, Lanker (95). 1861:<br />
Lámkerék, Langendorf, ≈ Sebes (36). 1888: ≈ (Langendorf, Lankram, Lankrem) Sze Szászsebesi<br />
js (Je 465). 1913: Lámkerék Sze vm (Az). – *1895.V.9.: Lucian Blaga költı, író (–1961, Kv); itt<br />
temették, május 9-én; sírszobra R. Ladea alkotása. 1909/19: Lancrăm, L, Ld, L 1783: r 1755 (101).<br />
= Su 1: 351. 1309–1854.<br />
Lampert KSz (Csánki) : Lompért Kr.<br />
Lanahaza BSz (Su) : Lábfalva.<br />
Lanbószeg * Te (Csák mellett) 1478: pr. Lanbozegh Csáky-birtok (Cs 2: 48). – Su 2: 361.<br />
Láncz Za (1808) < Lavocsafalva (1439).<br />
Lándor AF (1913) < Nándorlaka.<br />
Landskrone Sze (Talmács mellett) 1370: castrum nostrum (regis) Lanchkron, 1376: castellanus de<br />
Lanzcron, 1378: castellanus de Landscron; 1424, 1432: Landescren (Ub II. 359, 449, 481). – Su 2:<br />
361. Lanchkron.<br />
Langenfeld Szö (1808) : Néramezı KrSzö.<br />
Lankás Bi (Belényes-É) 1692: Lunkaspri (Mezısi 102). 1808: Lunkány, Lunkaszprie (100). 1851:<br />
Lunkaszprie, igen hegyes, erdıs vidéken: 375 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Van egy patakja<br />
Ro nevü, s télen egy meleg forrás-vize (Fé 3: 51). 1888: ≈ Bi Magyarcsékei js (Je 481). 1913:<br />
Lankás Bi vm (Az). – 1909/19: Luncasprie, Lunkaszprie, L 965: r 837; m, zs (106). = Su 1: 368.<br />
1692–1913. – 1974: c. Dobtreşti {Bihardobrosd kzs faluja K-re} [21 A]<br />
Lankoj 1. Za 1. (Brád-D hrs) 1439, 1441, 1445: Felsew Lankoyh, Also-Lonkoi Világos várhoz<br />
tartoztak. 1525: Lonkwy (Cs 1: 738). 1733: Alsó-Laczkoj, 1750: Also-Lunkoj, 1760–2: Lunkoi<br />
inferior. 1808: Lunkoj (Alsó-), Lunka de dzsosz (100). 1876-tól Hu vm. 1888: Alsó-Lunkoj Hu<br />
Brádi js (Je 206). L 1910: 714 (r); 1956: 863 (Le). 1913: Alsólunkoj Hu vm (Az). – 1909/19:<br />
Luncoiul-de-jos, Al, L 644: r 633 (106). = Su 1: 368. 1439–1854. > Luncoiu de Jos [33 B]<br />
Lankoj 2. Za 2. (Brád-DK) 1439: Felsew-Lankoyh, 1525: Lonkwy. Világosvár tartozéka volt (Cs<br />
1: 738). 1733: Felsı-Loszkovény, 1750: Felsı-Lunkoj, 1760–2: Fel Lunkoj. 1808: Lunkoj (Felsı-),<br />
Lunka de szusz (100). 1876-tól Hu vm. 1888: Felsı-Lunkoj Hu Brádi js (Je 323). 1913:<br />
Felsılunkoj Hu vm (Az). – 1909/19: Luncoiul-de-sus, Fl, L 740: r 733 (106). = Su 1: 368. 1439–<br />
1854. > 1974: Luncoiu de Sus c. Luncoiu de Jos {Alsólunkoj kzs faluja DK-re} [33 B]<br />
Lapád 1. Fe 1. (Enyed-KDK 10 km) 11 honfoglaláskori sír Árkok köze nevő határrészen, a<br />
Gorgán és Vár nevő hegyek között (1905, Bodrogi János és Fogarasi Albert enyedi tanárok tárták<br />
fel). ^1023: Gizella királyné, István király hozzájárulásával, az erdélyi részekben fekvı Lapat<br />
birtokot a bakonybéli Szent Móric-monostornak adományozza (Er I. 1). [1030–38]: v-m Lapath;<br />
1177: v. Lapad; 1316: p/v. ≈; 1332–5: Michael sacerdos de Lapad, Pertus ≈. A bakonybéli<br />
monostor régi adományokat összeíró XVI. századi registruma szerint Gizella királyné adta a béli<br />
apátságnak, melyet I. István király alapított. Hajdani királynéi birtoklást igazol a felette elterülı<br />
„Asszonynépe“ (tk. 'királyné népe') neve, melynek Fugaddal közös 1177-i metálisában említik<br />
600