Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Körtvélypatak KrSzö (1913) : Krusovecz Te~Szö.
Kösmı 1851: Kösmı vize Hegyköz-Ujlakon ered 3 völgybıl, mellyek Hegyköz-Pályinál szakadnak
össze (Fé 4: 239).
Kösönd * Za (Borosjenı táján) 1350: Kwsund, p. Kuzund (Tr). – Su 2: 358.
Kıszeg * Kr~Szö (a Duna mentén, Pozsezsena mellett) 1370: Kuzeg; 1434: Kwzeg prope
Posesyn; 1444: opp. (regis) desertum wolahicale Kewzegh appellatum in districtu de Haram. 1370-
ben a galambóczi, majd a harami várhoz tartozott. 1444-ben I. Ulászló király mint elpusztult várost
Damsosi Musiáknak, Csornai Mihálynak és Bizerei Miklósnak adta, a Miháldi kerületben szokásos
(oláh nemesi) szolgálmányok kikötésével. A Bizereieknek 1472-ben is volt benne részük, melyet
akkor a Dócziaknak vetettek zálogba (Cs 2: 97). 1472: Kwzeg, 1511: Halmas-Köszegh, 1561:
Kwzegh (Pesty: Krassó II/1. 295). – Su 2: 357.
Kıszoros * Za (Borossebes-É hrs, Kertes mellett) 1553: Kewzoros (Márki II/1. 238). – Su 2: 353.
Köszörőkı völgye Indal (To) határán. 1444.IV.18.: Kezewrewkewewlge nevő szánafő (KmJkv
488).
Köszvényes 1. Bi (Belényes-DK, a Fekete-Körös bp-i úton) 1588: Kozwynies (Jakó 287). 1692:
Köszuinyes (Mezısi 108). 1808: Köszvényes, Kuzujos (91). 1851: ≈, vagy Kusziis, 568 n. e. óhitü
lak., s anyatemplommal. Urb. szántó 532, rét 266, majorsági erdı 1831 hold. Birja a váradi görög
püspök (Fé 2: 268). 1888: ≈ Vaskohi js (Je 453). 1913: Köszvényes Bi vm (Az). – 1909/19: Cusiiş,
K, L 847: r 841 (61). > Cusuiuş = Su 1: 185. 1588–1851. – 1974: c. Lazuri de Beiuş {Belényesirtás
kzs faluja} [21 C]
Köszvényes 2. Msz (Szováta-ÉNy, a Nyárád jp-i úton) 1484: Kezwenyes, 1567: Keozwenijes,
1574: Keoszwenyes, 1602: Köszvényes (SzO I. 244, II. 218, IV. 29, V. 275). 1614: Köszvényes 54
családfı (Msz 53). 1767: Iskolájának elsı említése; hat tanítója ismert (Sipos 126). 1760–2:
Szökvényes [: Köszvényes]. 1808: Köszvényes (91). 1861: ≈ Msz (32). 1888: ≈ MT
Nyárádszeredai js (Je 453). 1913: Nyárádköszvényes MT vm (Az). # Sipos G. MtT 1980. –
1909/19: Chişiniş, Nyk, L 1071: r 30; m (46). > Mătrici = Su 1: 387. 1484–1854 {1913}. – 1974:
c. Eremitu {Nyárádremete kzs faluja Ny-ra} [24 D]
Kıtelek Kr (ismeretlen fekvéső prédium a Rézalján) 1465.IX.24.: Bályoki Szilveszter Kewthelek
prédiumot zálogba adja Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajdának és székely ispánnak (KmJkv
1677).
Kötelend Ko (Kolozsvár-ÉK) 1320: Keduelen (Tr). 1326: silva Kedlen; 1329: v. Keduelen; 1332:
pisc. Kedelentou, riv. Kedelenpatak, Nogkedehelenberch, t/p. Kedelenteluk. A Suki nemesek
birtoka (1326), akik 1332-ben Kötelendtelkét kettéosztják. 1329-ben Szécsényi Tamás vajda
szolgálói kifosztották. Zsuk határosa (Gy 3: 361). 1332: p. Kedelenteluk; 1391: p. Kethelend. Suki,
S. Darabas, Lepséni, Sk. Erdélyi, Geszti, Sándorházi s más birtokosé. 1461: c. q. (1326–1516: Cs
5: 372). 1438.VII.24.: Sukiakat a király parancsára örök adomány címén beiktatták Kewthelen
birtokba (KmJkv 96); 1468.III.23.: Kethelen volt Suki félbirtokot Csupor Miklós kapta királyi
adományul; ld Zsuk (1797); 1474.V.31.: Kethelenth-en Sukiak részbirtokosok (2148); 1474.IX.3.:
Kethelen Suki rb-ból Szentmihálytelki Tompa Mihályné Suki Krisztinának hitbért fizettek (2160);
1481.VII.18.: Kewthelen-en Somkeréki Erdélyi rb, Gernyeszeg tartozéka (2323). Ld KmJkv II.
959. 1733: Kötelend, 1750: Gedelin. 1808: Kötelend h., Gedeliná val. 1861: ≈, Gedelin Ko (13).
1888: ≈ (Gedelina) Ko Mocsi js (Je 453). 1913: Kötelend Ko vm (Az). – 1909/19: Gădălin, K, L
759: r 641; m, c, zs (77). = Su 1: 252. 1320–1854. – 1974: c. Jucu {Zsuk kzs faluja DK-re} [23 A]
Kötelesmezı KSz (Magyarlápos-ÉNy) 1603: pagus Kötelesmezeö (Su). 1609: Koeteles Meszzeo
(Kádár IV. 498). 1733: Trestie, 1760–2: Kötély Mezı. 1808: Kötelesmezı, Tresztyie Kıv (91).
1888: ≈ (Tresztia) SzD Magyarláposi js (Je 453). 1913: Kötelesmezı SzD vm Kápolnokmonostori
js (Az). – 1909/19: Trestia, Km, L 541: r 505; zs (185). = Su 2: 204. 1603–1854. – 1974: c.
Cerneşti {Csernafalva kzs faluja É-ra} [13 A]
577