Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
1888: ≈ Kisjenıi js (Je 414). 1913: Kerülıs Ar vm (Az). – 1909/19: Chereluş, K, L 2499: r 2368;
m, zs (43). = Su 1: 138. 1334–1851. – 1974: c. Şicula {Sikula kzs faluja ÉNy-ra} [20 C]
Karuly 1. KSz (Nagybánya-D, a Lápos j. p.) 1405: Korwllya, 1475: Karulya (Cs 1: 557). 1566:
Karwlya (Su). 1639: Karullya (Makkai 439) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Karuly, 1750:
Koroje. 1808: Karullya, Karulen, Koruj Kıv (79). 1888: Karulya (Kornia) Sza Nagysomkúti js (Je
405). 1913: Karuly Sza vm (Az). – 1909/19: Coruia, Karulya, L 731: r 698; zs (55). = Su 1: 168.
1566–1913. – 1974: c. Săcălăşeni {Szakállasfalva kzs faluja DK-re} [12 B]
Karuly 2. Sza (Nagykároly-DNy) 1335, 1352: Karul (M). 1340, 1347: p. Korwl (Tr). 1431: Karul,
Nagkarol. A mai Karuly-puszta vidékén valamikor két ily nevő falu feküdt. Nagykárolyéval rokon
nevükbıl s a szomszédságból Kaplonyok itteni szerepére lehet gondolni. Az egyik Karulyt, mely
″circa aliam possessionem similiter Korwl a parte meridionalis″ terül el (1347), a Bátori-rokonság
még a XIII. század közepe táján mrgszerezhette, mert több ág osztozott rajta. A másikat Bátori
Bereck fiai kapták Károly királytól. Valamelyik késıbb (1423) Nábárádiakhoz és Bánkiakhoz
került, de addigra már egyiknek sem volt lakosa (Maksai 159). 1888: Karuly psz (t) Szaniszló Sza
(Je 405). 1913: Karuly Szaniszló tartozéka (H). – Coroiu = Su 1: 168. 1913. + 2: 355. Korwl.
{1974 Ø}
Karuly 3. * Te (Temesvár táján) 1341: possessio Karul (Tr). – Su 2: 348.
Karulyfalva BSz (Magyarlápos-DNy, a Galgói úton) 1584: Karulyfalwa (Kádár IV. 227). 1733:
Koroján, 1750: Korujen, 1760–2: Karulyfalva, 1805: Karullyfalva. 1808: Karulyfalva, Karojeni ~
Korjen (79). 1861: ≈, Karjeu BSz (18). 1888: ≈ (Corojeni) SzD Nagyilondai js (Je 405). 1913:
Karulyfalva SzD vm Magyarláposi js (Az). – 1909/19: Coruieni, Kárulyfalva, L 530: r 514; zs
(55). > Coroeni = Su 1: 167. 1584–1854. {1808: Karojeni vel Korjen} > Coroieni [13 A]
Karulyos * Kr (Mezısomlyó-ÉK) 1323: p-es Korulos, Chech, Ozywag, Bokoran, Zeuryn ... in
Karasow C-u; 1331: v. Pauli et Heym fr-um Heym Korulus; =: p-es Woyamezey, Korulos, Worod;
1344: Korulus. 1323-ban a király mint örökös nélkül elhalt földjét a Szalók nb. Himfieknek:
Lászlónak, Pálnak és Jánosnak adta. 1331-ben Pál és Heym itteni falujából a miháldi (mehádiai)
várnagy kövesdi tisztjével 3 lovat elvitetett és pusztíttatott; még ez évben, amikor a csanádi
káptalan Vajamezıt, Karulyost és Varasdot a mezısomlyói vendégek birtokába akarta iktatni, Pál
és Heym s Magyar Pál ellentmondott; ez ellen a mezısomlyói polgárok Krassó vm hatóságai elıtt
tiltakoztak, de Heym fia Pált nem értesítették, és nem jelent meg. 1344-ben az országbíró a
mezısomlyói polgároknak ítélte. Ma hn Nagysemlak (Mezısomlyó) falutól ÉK-re, 1884/89. tk:
Korieser Flur (Gy 3: 486). 1370: Karalus (Cs 2: 103). – Su 2: 355. Korulus, 1323, 1370.
Karulyosd Hu (Hátszeg-D, a Retyezát alján) 1447: Karuly; 1453: Karwlyws; 1463: p. nostra
regalis Kwrwlyesth; 1464: Karwlos; 1500: p. Karolfalu; =, 1508: Karwlyosd; 1506, 1510: v.
Korylesth; 1519: nobiles p-is Karulyosd. Részben Karulyosdi-birtok, 1453: ¤Déva vár, 1463:
¤Hunyadvár tartozéka. Mátyás király Szálláspataki Erdélyi Péternek és testvéreinek adta; a XVI.
század elején ¤Hunyadvár tartozéka (Cs 5: 100. Ma Korolyesd). 1733: Korujesti, 1750: Koresty,
1760–2: Korojesd. 1808: ≈ (89). 1861: ≈ 2. {!} Hu (22). 1888: ≈ Puji js (Je 445). 1913: Korojesd
Hu vm (Az). – 1909/19: Coroieşti, K, L 460: r 391; n, olasz (55). > Coroeşti = Su 1: 167. 1447–
1854. > 1974: Coroieşti c. Sălaşu de Sus {Felsıszálláspatak kzs faluja DK-re} [44 A]
Karvagyörgyfalva * Za (Bontosd mellett) 1439: Karwagywrfalwa Világos várhoz tartozott (Cs 1:
734). − Su 2: 349.
Kasa * Ar (Világos és Kovászi között) 1280–1300: Laurentius Philippi de Kasa; 1333–4: Paulus
(sacerdos) de Kaza, Kasa. III. Endre idején merül fel, királyi ember nevében. Papja 1333: 12 báni,
1334.I: 10 báni pápai tizedet ad. Ma Kása psz. Világos vár alatt (Gy 1: 179). 1391, 1393: Szántai
Petıfiak után Bátoriak birtoka; ezenkívül 1453-ban az aradi káptalan és 1471-ig a Szeri Pósafiak,
1487-ben pedig Kasa-ban a Kasaiak is bírtak (Cs 1: 773. Kasza. Tévesen írja, hogy Kérrel együvé
is foglalják. Kasaker névben ugyanis a Kasa- elem tájoló elıtag, s arra mutat, hogy ez a Kér falu
Kasa mellett fekszik. A kettı utóbbi összeolvadásának idıpontja nem világos; ezért a Kasaker-t
486