Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Lopsa hegy Hsz (Ojtoz-D) 1808: mons Lopsa Hsz (98).
Loránta Bi (Élesd-ÉNy hrs) 1954: Loránta Kövesd tartozéka. − Loranta = Su 1: 363. [11 C]
Lorántfalva * Te (Temesvár táján) 1462: Lorandfalwa, 1471: p. Lorantfalwa Borzlyuk város 11.
tartozéka volt (Cs 2: 16. Borzlyuk). – Su 2: 363. 1471.
Loránthalma 1. Csa (Zsombolya-ÉK) 1466: Loranthalma (Cs 1: 699. Lovrin tájára teszi). 1466:
Loranthalma, Loranthhalma; 1561: Loranth, 1590: Lorantffalva, 1647: Loránt, 1653: Lorándfalva,
1663: Lorantfalva, 1717: Lovren, 1723: Lovren (Borovszky: Csanád II. 335, Borovszky: Torontál
71-72). 1851: Lovrin, derék német falu: 2644 kath., 8 evang., 2 ref., 56 óhitü, 10 zsidó lak., kath.
paroch. templommal. Ékesíti az uraság szép kastélya és gyönyörü kertje, melly legelsı a megyében.
Határa felette gazdag; és elsı oszálybeli 98 4/8 egész jobbágytelekkel. F. u. özvegy b. Liptaynı, s
feje gottlóbi uradalmának (Fé 3: 43). 1888: Lovrin Tt Perjámosi js (Je 478). 1913: Lovrin Tt vm
Perjámosi js (Az). – 1909/19: Lovrin, L, L 4012: r 217; n, m, szerb (105). = Su 1: 363. 1466–
1851. + 2: 363. 1466 Loranthalma {Lovrin mellett} [31 C]
Loránthalma 2. * Za (Ágya mellett) 1467: Loranthalma; XVI-i adólajstromokban mint elhagyott
hely Lorántfalva (Cs 1: 739). − Su 2: 363.
Lórév Bi (Csucsa-DNy, a Sebes-Körös b. p.) 1406: p. walachalis Lorew (Jakó 292). 1808: Lóré
(99). 1851: Lóre, Bi vm, 786 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Határa kısziklás és sovány, erdeje
sok. Birja gr. Batthyáni Arthur. Az urb. telkek száma M. Teréz urbére szerint 21, az 1798-iki
szabályozás szerint 35 egész telekre emeltetett; de ebben már benne van Ponor és Remecz
helységek birtoka is, mivel ezek egyet tesznek (Fé 3: 38). 1888: Lóró Élesdi js (Je 477). 1913:
Remetelórév Bi vm. Lóró (Lóre), Ponor és Remecz egyesülése: Lóró-Ponor-Remecz, újabban
Köröslóró; kivált belıle Jádremete és Körösponor (Az). A rév > ré alakulására ld. SzTA. –
1909/19: Lorău-Ponoară-RemeŃ, Lóróponorremecz, L 2916: r 2801; m, zs (104). Lorău = Su 1:
363. 1406–1854 {1913}. – 1974: c. Bratca {Barátka kzs faluja K-re} [21 B]
Lotrid Fe Gy 2: 172 ld. Berve.
Lovastelek * Bi (Várad-DNy) 1319: Lowasthelek; 1382: Louastelek. 1319-ben Hontpázmány nb.
István apja: Gergely ispán birtoka; Pósa határosa. 1382-ben a Les és Somogy között megvont határ
Ny-i végénél állapítják meg helyét (Gy 1: 640). – Su 2: 363. {A XV. században beolvadt Pósába.}
Lovista Fe (a Vöröstoronyi-szorostól D-re) 1233: nostre (regis) donationi t-m convenientem Loysta
vocatam ad aqua Lothur vocata, que fluit ad aquam Olth; 1265, 1311: t. Loysta. Neve bolgár-szláv
nyelven 'vadászó hely'-et jelent. 1233-ban IV. Béla ifj. király Christianus fia Corlardus comesnek
adta Lovista földet az Oltba folyó Lator (Lotru) folyótól kezdve. 1265-ben ugyanezen „Talmácsi“
Konrád, 1311-ben fia: Miklós részére írják át az oklevelet. Lovista az Oltba folyó Lotru medencéje.
Neve ma is Lovişta (Gy 2: 172).
Lovrin Tt (1913) : Loránthalma.
Lózna 1. BSz 1. (Zsibó-ÉK, a Szamos b. p.) 1338: Loznapataka (Kádár V. 75). 1554.IV.24.:
Kecskeméti Patócsi Boldizsárné Somi Anna Naghlozna birtokbeli része negyedét leköti féjének
(KmJkv 5299). 1625: Nagi Lozna (Csáky 654). 1760–2: Nagy Lozna. 1808: Lozna (Nagy-), Gross-
Losdorf, Prelucz-máre (99). 1861: N-Lózna BSz (18). 1888: N-Lozna (Lozná máre) SzD
Csákigorbói js (Je 526). 1913: Nagylózna SzD vm (Az). – 1909/19: Lozna-mare, Nl, L 780: r 714;
zs (105). > Lozna = Su 1: 363. 1338–1854. [12 D]
Lózna 2. BSz 2. (Nagylózna mellett) 1554: Kys Lozna (Kádár V. 67). 1600: Kis-Lozna (Ve: Doc.
VI. 145). – Su 2: 359. {Beolvadt Nagylózna határába}
Lózna 3. BSz 3. (Zsibó-K, a Szamos b. p.) 1554.IV.24.: Kecskeméti Patócsi Boldizsárné Somi
Anna Kyslozna birtokbeli része negyedét leköti féjének (KmJkv 5299). 1806: K. Lozna (9 Q 57, N.
Lozna Ny-i hrs a Szamos-parton). – 1909/19: Lungeştii-din-jos, Lunzsest, &, v. Surduc (106). >
Lungeştii Surducului = Su 1: 369. 1909. » Surduc {Szurduk}
621