Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Kérnek jobb venni). {Kért ld ott!} – Su 2: 349. Kaza, 1333, 1334. {Kért illetıen tévesen követi
Csánkit.}
Kásapatak Ko (Bánffyhunyad-É) 1554.IV.24.: Kecskeméti Patócsi Boldizsár felesége: Somi
Anna férjének leköti {többek közt} Kassapathak birtokot (KmJkv 5299). 1560, 1603, 1607:
Kasapatak (Petri III. 610). 1750: Kasa Patak, 1760–2: Kasa-Patak. 1808: Kásapatak, Bogdáná
(79). 1861: ≈ Ko (13). 1888: ≈ (Bogdáná) Szi Zilahi js (Je 405 & Csáki-Újfalu psz). 1913:
Kásapatak Szi vm (Az). – 1909/19: Bogdana, Kp, L 992: r 870; szlovák, zs, m (23). = Su 1: 89.
1560–1854. – 1974: c. Bucium {Vármezı kzs faluja D-re} [22 A]
Kasód Sza (1913) < Katol.
Kastély < Nagykastély és Kiskastély egyesülése Kr ((Lugos-ÉNy hrs a Temesvári úton) 1597:
Kastely, 1609: Castelly, 1650: Castély; 1690–1700: Kustil (c. Marsigli). 1808: Kostély (Kis-),
Kostil-mik (89); Kostély (Nagy-), Kostil-mare (89). 1851: Kis-Kostély, Kr vm, 306 n. e. óhitü, 8
kath. lakossal. Határa 384 hold, ... Birja a kamara. E helységnél válik el a Temes vize, a folyó
maga balra távozván, jobbra 2-ik József által ezen felirattal: „Josephus II. aug. Imperator Rex
Hungariae, has Cataractas ad replendum Begae Alveum Temesiis undis in emolumentum Rei
publicae Navigationi servituras fieri fecit Anno Imperii 6-ta AE 1786-o“, épittetett költséges zsilip
Temesvár felé bocsátja nagyobb részét a viznek, a Béga csatorna táplálására (Fé 2: 251). =: Nagy-
Kostély, Kr vm. Határa 2387 hold, ... Birja a kamara. Lakja 1423 n. e. óhitü, paroch. templommal
(Fé 2: 252). 1888: N-Kostély KrSzö Lugosi js (Je 525). 1913: Kiskastély, Nagykastély KrSzö vm
Lugosi js (Az). – 1909/19: Coşteiul-mare, Nagykostély, L 1271: r 1251 (56); Coşteiul-mic,
Kiskostély, L 358: r 324; m, n, zs (56). > Coşteiu = Su 1: 170. 1597–1913. [32 D]
Kastély Kr (Felsıkastély) < Lukácsfalu.
Kásva folyó: a Görgény j. o. mellékvize; Görgényszentimre fölött torkollik. Völgyében 5 település,
legfelül: Görgényüvegcsőr. 1808: val+riv Kásva Valle To vm (79). – Caşva
Kásva To (Régen-K; 436 m) 1453: p/v. Casva. ¤Görgény vár tartozéka (Cs 5: 713). 1644: Casoua
(Makkai 617) I. Rákóczi György birtoka. 1733: Kásva. 1808: ≈ (79). 1861: ≈ To (10). 1888: ≈ MT
Régeni alsó js (Je 406). 1913: Kásva MT vm (Az). – 1909/19: Caşva, K, L 1090: r 1051; m (39). =
Su 1: 122. 1453–1854. – 1974: c. Gurghiu {Görgényszentimre kzs faluja, ÉK-i hrs} [24 B]
Kaszabánya * Hu (Vajdahunyad mellett) 1825: Falkaria (Catalogus 67). 1839: Kaszabánya,
Sensenhammer, Falkaria, Bánya-gye-Koasze (Lenk). – Su 2: 349.
Kaszarészi * Za (Világos és Kovászi között) 1543.VI.29.: Kazzarezy, ld Ácsva (KmJkv 4793).
Kaszó folyó Mm-ban: a Mara j. o. mellékvize; Fejérfalva alatt torkollik. 1231: caput Maramors et
Casu (Gy 4: 112/7). 1390: fluvius Kaso (Su 2: 355. Kozo). – Cosău [3 C]
Kaszó * Mm (a Kaszó vize völgyében, Aknasugatag táján) 1361: Ozon [: Kozo], 1387: Kozo,
1390: keneziatus possessionis Olachalis Ozon, 1403: Kozo (Bélay 161). 1487: Kozo, 1405: Kozzov,
1424: Kozzow ~ Koze (Cs 1: 449). – Su 2: 355. Kozo.
Kászon folyó 1808: fl. Kászony Cs (79). – Caşin
Kászoni-havas 1808: mons Kászony Cs (79).
Kászon: szők, hegyi medence Kézdivásárhelytıl északra, a Csiki-havasokban, a Kászon-p.
völgyében. Székely lakói valószínőleg a 12. sz-ban települtek meg. Kászonszék néven önálló
székely szék, majd a 15. sz-tól Csikszék fiúszéke volt. Népe szők hegyi határa miatt elsısorban
havasi gazdálkodással és fakitermeléssel foglalkozik. Öt községben: Kászonaltíz, Kászonfeltíz,
Kászonjakabfalva, Kászonimpér, Kászonújfalu él. Periferikus fekvése és elzárt helyzete a székely
népmővészet hagyományos formáit legtovább ırizte (K. L. 127).
Kászonszék & Kászony József 1652: kolozsmonostori requisitor, az ez évi urbárium írója (Gyalu
94). # Ferenczi S.: Az egykori Kászonszék régészete. A kászoni székelyek letelepülése és eredete.
487