Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Kırös 3. KSz (Tasnád-Ny) 1215: Kers falubeli Voad poroszló (Er I. 77). 1329: Keurus, 1345:
Kerews (Tr). 1450.V.20.k.: Kewres-i Gergely és Kewres-i Dobó Mihály KSz vm győlésén
birtokfoglalásról tanúskodott (KmJkv 833); 1450.VII.26.u.: Kewres-i László és Kewres-i Dobó
Mihály ü: Szentkirály (876); 1455.II.5.: Kewres-i DM ü: Sándorháza (1190); 1455.X.7.: Kewres-i
Bınye László és DM ü: Szántó (1225). 1466: opp. Kewrews (Cs; Petri III. 391). 1471.VI.1.u.:
Kewres-i János deák fogott bírák útján kiegyezik a rajta hatalmaskodó Somkeréki Erdélyi István
ellen indított perében (KmJkv 2024). 1475: Keres, 1482–83: Kewres. Vámhely volt; részeit 1466-
ban Várdaiak bírták; 1475-ben 19 portát számoltak benne (Cs 1: 549). 1488: Kewres-i Bınyei
László özvegye: Klára és e László fia Mihály (KmJkv 2684); 1489.V.18.: Kewres-i Zsigmond ü:
Szilágyszeg (2698); 1552.II.5.: Keressy Pál nagyfalusi visszaiktatási kísérleten (5126). 1733:
Koroso. 1738: Érkeoreos (Petri III. 391). 1750: Körös, 1760–2: Ér Körös. 1808: Körös (90) 1913:
Érkırös Szi vm Tasnádi js (Az). – 1909/19: Chereuş, Érkırös, L 608: r 19; m; 25 zs (43).
Chereuşa = Su 1: 138. 1215–1854. – 1974: c. Santău {Tasnádszántó kzs faluja DNy-ra} [11 A]
Körös 4. * Za (Kisjenı-É, Zerénd mellett) 1169 k.: villa Keüres, Kereüs (Tr). – Su 2: 353.
Körös 5. Körös folyó – a Körösfı határában (Ko vm) eredı folyó neve b. o. mellékvize: a Sebes
beömléséig, illetıleg Sebesvárig. NB! 1722: Oppidum Banffi Hunyad penes rivulum vulgo Keres
dictum (C., H 4. 3., 88) és 1942. évi tk: Bánffyhunyad alatt: Körös. – Crişul
Körös 6. Fehér-Körös – az Érchegységben eredı folyó 1313. VI. 20. D. in Julamonustra
(Gyulamonostora) circa Album fl-m Crys (An 3: 542). 1808: fluvius Körös (Fejér-), Chrysius albus
~ Crisius albus, Weisse-Körösch Zaránd vm (90). A 3 Körös közül a legdélibb, 200 km,
vízgyőjtıje 4275 km 2 . – Crişul Alb
(Körös 6.) Fehér-Körös völgye: az egykori Zaránd vm területe. Síksági része a honfoglalástól a
17. sz. elejéig sőrő magyarlakta vidék. Gyula (1566), Borosjenı (1566 és 1658), Várad (1660)
eleste után magyar lakossága majdnem teljes egészében elpusztult vagy elmenekült. Maradékai
Borossebesen, Borosjenın, Nagyhalmágyon és a közeli Erdıháton élnek. Ma románok lakják
többségben, akik a 15. sz-tól a Bihari-hegységbıl és az Érchegységbıl folyamatosan húzódtak az
Alföld felé (K. L. 93).
Körös 7. Fekete-Körös Bihar és Zaránd vm határán, a Bihari-hegységben eredı folyó; „Közép-
Körös“: 1249: Crysius, juxta medium Crysium (Er I. 209. Barakony 1. Za>Ar (Borosjenı-É, a
Béli-hg Ny-i elıterében). 1479: Györös a Fekethekeres mellett (Cs 1: 609). 1808: fluvius Körös
(Fekete-), Chrysius niger, Schwarze Körös Arad vm (90). A 3 Körös közül a középsı, 150 km,
vízgyőjtıje 4645 km 2 . – Crişul Negru (Keresztülfolyik a Belényesi-medencén, Gyulától É-ra
egyesül a Fehér-Körössel, innen: Kettıs-Körös).
(Körös 7.) Fekete-Körös völgye: a F-K mellékének a Bihari-hegységtıl az Alföldig terjedı
szakasza, amely magában foglalja a Belényesi-medencét is. Magyarlakta falvai Belényes
közelében: Köröstárkány, Kisnyégerfalva, Várasfenes, Körösjánosfalva, Belényessonkolyos,
Belényesújlak, Magyarremete, és a folyó Alföldre ömlésénél fekszenek: Gyanta, Kisháza, Tenke,
Tenkeszéplak, Bélfenyér. Magyarsága a kora Árpád-korban telepedett meg. Faluit a folyó
közelében építette fel. A török hódoltság idején, különösen Várad eleste (1660) után sokat
szenvedett és megritkult. A Belényes környéki falvak a 17. sz. végén bekövetkezett nyelvi
elszigeteltség következtében archaikus népi kultúrát és nyelvjárást ıriztek meg, amely részben a
régi Alföldhöz, részben pedig Nyugat- és Délnyugat-Erdély magyarságához kapcsolja ıket.
Tájegységként elsı néprajzi kutatója, Györffy István tanulmánysorozata (A feketekörös-völgyi
magyarság települése. FrKözl 1913. 451-542. és kny 1914) óta szerepel a magyar néprajzi
irodalomban (K. L. 93). # Márki S.: A Fekete-Körös és vidéke. Nv 1877. {198 falu leírása
betőrendben.} Kós: Fekete-Körös völgyi {néprajzi} győjtés (1948: 1976).
Körös 8. Kis-Körös 1808: fluvius Körös (Kis-), Chrysius parvus, Kleine Körösch Bihar vm (90).
– Crişu Mic
572