Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
P.
Pabar * Csa (Szemlak és Sajtény hr) 1322: p. Wrusport ... inter p-es Pobor et Salaank; 1330: t.
Pobur. Az egresi apát birtoka; Diós és Veresmart határosa. Ma Bobara kaszáló és erdı Szemlak és
Sajtény határában. 1723. tk: Bobari; 1761. tk: Pobary (Gy 1: 866). 1330: t. Pobur (Cs 1: 701).
1485: Pobor nemesi névben (Cs 2: 57. Te vm). 1555: Pabar, 1559: Pobar, 1607: Pabort, 1654:
Pathar, 1723: Bobary (Pesty: Szörény I. 473; Borovszky: Csanád II. 468). – Su 2: 387. 1322–1723.
{1596-ban török–tatár had elpusztította}
Pácafalu Sza (Erdıd-K) 1370: Pácafalu {!} (Cs 1: 470). 1648: Apatzaffalva (Makkai 406) I.
Rákóczi György birtoka. 1808: Apáczafalu (7). 1888: Páczafalu (Chilia) Sza Erdıdi js (Je 563 &
Hamuzsir huta). 1913: Pácafalu Sza vm (Az). – 1909/19: Chilia, Pf, L 436: r 421; zs (44). = Su 1:
141. 1370–1851. [12 A]
Pacal 1. KSz1. (Tasnád-DNy) 1355: Pachal (Anjou VI. 310). 1359: Pachal, 1390: Paczal (Petri
IV. 177). 1430: Pachal-i Farkas Benedek és András ü: Sándorháza (KmJkv 28); 1449: Paczal-i
Ferenc ü: Menyı (730); 145: Paczal-i András vallomást tesz Nádasd birtokot illetı perben (833);
1459: Paczal-i néhai Kilián fiai: László és Mihály üv, Paczal-i Tamást és Ferencet is (1341). Ld
még KmJkv I. 1000, II. 1002. 1475: Pacal; 1486, 1487: Naghpaczal (Cs 1: 562). 1487:
Nagypaczal, 1613: Magyar-Paczal, 1639: Nagi-Paczal (Petri IV. 177). 1760–2: Nagy Paczal.
1808: Paczal (Nagy-), Peczalu-máre (123). 1848 körül gr. Gyulay József (Gyulay Lajos nagyapja)
házában unokája, Lotti (Frimontné) lakott (Gyulay, 1849. III. 11.) 1888: Nagy-Paczal Szi Tasnádi
js (Je 528). 1913: Érszılıs Szi vm (Az). – PăŃalul-mare, Np, L 832: r 73; m; 65 zs (131). > 1964:
Viişoara = Su 2: 247. 1355–1964. [11 A]
Pacal 2. KSz (Tasnád-DNy) 1425: Kyspachal (Cs 1: 562). 1533.VI.25.: Lelei Szilágyszegi János
csögi birtokrészét 206 Ft-on zálogba adja testvéreinek: Kyspaczal-i Csögi Máténak és Gergelynek,
továbbá anyjuknak: Csögi Ferenc özvegyének: Dorottyának (KmJkv 4423). 1850: Kis Paczalusa,
Patzalusa (Su). 1888: Kispaczal (Új-Paczal) Szi Tasnádi js (Je 430). 1888: Kraszna-Paczalusa
Szi Tasnádi js (Je 456). 1888: Szilágy-Paczalusa Szi Tasnádi js (Je 662). Újkispatak,
Krasznapacalusa, Szolnokpacalusa (Su címben). 1913: Krasznaháza (Az 230) és Szolnokháza
(Az 375) Szi vm Tasnádi js (Az). – 1909/19: Crasna-PăŃălusa, Krasznapaczalusa, L 156: r 66; m
(57). PăŃalul-mic, Kispaczal, L 274: r 53; m; 10 zs (131). > 1964: Izvoarele = Su 1: 313. 1850–
1964. – 1974: c. Viişoara {Érszılös kzs faluja Ny-ra} [11 A]
Pacalka Fe (Enyed-D, a Maros bp-i úton) 1264: t. Polcholka ... iuxta Morisium. Fehérvári
várbirtok volt, melyet István ifj. király 1264-ben Gyógyi András comesnek adott (Gy 2: 178). =: ...,
amiért az országhatáron tartózkova vérét ontotta a tatárok ellen (Er I. 252). [1290 után] Pech fiai:
György és Bálint a Maros keleti partján fekvı Pocholka nevő földjüket, minden tartozékával és
haszonvételével együtt, 20 márkáért örökre eladták Felgyógyi András fiainak: Miklós comesnek és
András vajdának (Er I. 461). 1303: Pachalka (Iczkovits 61). 1733: Peczelka, 1760–2: Paczalka.
1808: Paczalka aliis Paczolka h., Peczelká val. 1861: Paczalka AF (6). 1888: Paczalka
Nagyenyedi js (Je 563). 1913: Pacalka AF vm (Az). – 1909/19: PeŃelca, P, L 647: r 620 (163). = Su
2: 42. 1264: Bolcholka {!}–1854. – 1974: c. Teiuş {Tövis kzs faluja KÉK-re} [35 A]
Pacsacs * Kr (?) 1408: Pachach (Pesty: Krassó II/2. 94). – Su 2: 382.
Pad * Fe (Alvinc-ÉK) 1265: t-m Pad Saxonicam et Pad Hungaricam; 1359: p/t. Paad. István ifj.
király 1265-ben az alvinci telepeseknek adja Szászpad és Magyarpad földjét, melyet eddig is
birtokoltak. 1359-ben I. Lajos király átírja az oklevelet. 1265-ben a bizerei apátság és az erdélyi
káptalan földjével határos. Poklospatak irányában feküdt (Gy 2: 179). 1265: ≈ (Er I. 255);
1296.VII.20.: III. András király megerısíti a káptalant Pad birtokában, mivel a Csekelakiak elıdei
lelkük üdvéért a káptalannak adományozták (554). 1359: p/t. Paad (Iczkovits 61). – Su 2: 382.
Paad 1296; Pad Hungarica, Pad Saxonica 1265, 1359.
761