Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
Idecspataka To (Régen-ÉK) 1393: p. Idechpataka cum duabus villis valahalibus et una villa
ruthenorum in eadem Idechpataka existentibus; 1461: Alsodechpathaka, Felsewdechpathaka [!];
1495: p. Alsoydechpathaka, Kezepydechpathaka, Felsewydechpathaka; 1508: ≈. L. Dezsıfi, N.
Ungor, Báthori, Bethleni és Szobi-birtok (Cs 5: 709). 1473.IV.26.: Idechpathaka,
AlsoIdechpathaka ld Bátos (KmJkv 2098). 1733: Idicsel, 1760–2: Idécspataka, 1805: Ideth Patak.
1808: Idécspataka, Eydischbach (71). 1861: Idecspataka To (10). 1888: Idecspatak (Eidisdorf) MT
Régeni felsı js (Je 381). 1913: Idecspatak MT vm (Az). – 1909/19: Idicel, Ip, Ed, L 1532: r 1504;
m (94). = Su 1: 303. 1393–1854. – 1974: c. Brîncoveneşti {Marosvécs kzs faluja K-re} [24 A]
Igalja Do (1230) > Szentandrás (Sajószentandrás) SzD.
Igazfalva Kr (Lugos-ÉK, Ferde mellett) 1453: Also-Igazfalwa, Fesew-Igazfalwa (P); 1454: Also
Igazfalwa, Felsew Igazafalwa; 1464: Igazfalwa (Cs 2: 42); 1464: Igazfalva; 1514–6: Igaz; 1596:
Ighaz; 1617: pr. Ogikazul (Pesty: Krassó II/1. 218). 1894-ben Békés és Csongrád vm-i
agrárproletárokból, elsısorban kubikusokból települt (K. L. {Bánság} 66). 1913: Igazfalva KrSzö
vm Facsádi js (Az). – Dumbrava = Su 1: 213. 1453–1913. + Su 2: 288. Also-Igazfalwa 1454, 1464.
[32 D]
Igazó * Te~Kr (Karánsebes-Ny) 1421: due possessiones Igazovo ... in comitatu Themes; 1427:
Fewlse Igazow et Alsoigazow cum pertinenciis ≈; 1428: Fesew Igazo, Also Igazo, Igazo, Kwzep
Igazow ≈; 1470: Igazo in distrctu Sebes (Cs 2: 42). 1637: Igazeo (Pesty: Krassó II/1. 134). – Su 2:
342. {Resicabánya-ÉK, Perlı mellett Valea Igaseu, Apádia mellett pedig Muchea Igazeu határrész
ırzi emlékét}
Igecsfalva (?) Hu 1508: p. Igechfalwa (Cs 5: 97. Igecsfalva ~ Idecsfalva).
Igen (Krapundorf) Fe (Gyulafhérvár-ÉNy) 1206: primos hospites regni de 3 v-is Ultrasilvanis ...
Crapundorph; 1225: Crapundorph; 1266: hospites nostri (regis) de Yguen ~ Ygun; 1299: inter
Fylesd et Igwen, cum hospitibus Yguen; 1334–5: Johannes plebanus de Igun. XII. századi Rajnán
túli szász telepítés, idıben a legkorábbiak közül. 1206-ban II. Endre király szabadságlevelet adott
az igeni, krakkói és romoszi telepeseknek. A krakkói és igeni telepesek szabadságait István ifj.
király 1266-ban megújította, mivel ezek azt panaszolták, hogy a vajda gyakori megszállással
terhelte és az alvajda bírósága elé állította ıket. Papja 1334 I: 1 M, 1335 I-II: 3 M pápai tizedet
fizet, 1334 II. pedig, mikor a pápai tizedjegyzékben nem szerepel, egy adószedı pap 217 füstöt,
azaz háznépet számlált itt össze, és kivetett a papra 3 1/2 M és 1 kuntinus híján 1 fertót (Gy 2:
166). 1206-tól (Er I. 32, 141, 188, 258, 260, 558, 589/8, 11, 12). 1347: civitates nostre (regis)
Carko et Igen, populi villarum regalium videlicet Ighen et Carco (Tr). 1366: nostra regalis villa ad
castrum nostrum Kechkes dictum spectans Vngarice Igen et Saxonice Krappundorff nuncupata;
1367: p. Igen; 1405: Igen (Ub II. 267, 288, III. 339, 366).
Igen Fe Km I. 930
1450.V.19.: az Igen-i plébános: János borostyános ü: Gyerıvásárhely (829).
Régeni káptalan 1587–9: Oppidum Igen in auro cuso fl. 9. Restat (Dé 72). 1646: I. Rákóczi
György Szalárdi János fejedelmi vicesecretariusnak adományozza (Sz 23). 1733: 176 haláleset
pestis miatt; a papi temetıben ez évben Pelsıtzi K. J. állított sírkövet: Dersi Anna nagyanya,
Barakonyi Ersók leánya, Lydia, Josef, Ersébet, Anna unokák emlékezetére. 1733: Magyar-Igen,
1750: Igeny. 1749–69: itteni lelkész Bod Péter (Felsıcsernáton, 1712.II.22.–1769.III.3.,
Magyarigen). 1778: „Magyarigen, vagyis latinul Hungaricus Hyginus, a Szent Hyginusról
elnevezett mezıváros ... Hetipiacát pénteken tartja, nemes borral büszkélkedik. Kıfaragó mőhely is
mőködik, ... Br. Josinczi, a híres Danczkai-ház és nem tudom még melyik mágnások, nemesek
jutottak örökséghez ...“ (Benkı J. I. 197). 1808: opp. Igen (Magyar-) h., Kuppendorf aliis
Krapundorf g., Ige vel Ighiu val. 1861: Magyar-Igen (oppidum) AF (6). *1865: Zoltán Ákos
kertész (–1916, Nb). 1888: M-I (Grabendorf, Igyij, Krapendorf) AF Magyarigeni js szh, 1888: ház
297, L 1315 (Je 486). 1913: Magyarigen AF vm (Az). 1969: Szegedi László ref. lp
430