Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
alkalmazott Körös–Maros köze tájnevet is (K. L.133). Vö. Körös-Maros közi 1635 Szotyor (Hsz):
Keresmarus közi idegen fiu (SzO).
Körösmart Bi (Várad-DDK, a Fekete-Körös jp-i úton) 1692: Répa hodos (Mezısi 119). 1808:
Rippa (137). 1851: ≈, Bi vm, dombon és völgyben, 330 n. e. óhitü lak., s anyatemplommal. Határa
2000 hold, ... F. u. a váradi deák püspök (Fé 3: 294). 1888: ≈ Tenkei js (Je 605). 1913:
Körösmart Bi vm (Az). – Rîpa = Su 2: 80. 1692–1913. – 1974: c. Tinca {Tenke kzs faluja K-re}
[20 B]
Körösmény * Csik (Szereda-DK, Csikszentgyörgy mellett) 1567: Keorijsmenijffalwa, 1576:
Keoreosmeny (SzO II. 221; IV. 46). – Su 2: 351. {Beolvadt Csikszentgyörgy határába}
Kıröspatak Se/Hsz (Sepsiszentgyörgy-É 6 km) 1332: sacerdos de Kemuspotok [: Keuruspotok],
1334: ≈ de Kevruspotok (Tr). 1382: Corospatac, 1408: Kwrwspatak, 1459: Kerespataka (SzO I.
78, V. 7, I. 82). Kálnoky-birtok; kripta. Katolikus templomában 1512-beli harang. 1512: Kálnoky
Tamás – Th. Kalnoky de Kewrespathaka – vizsgálatra kijelölt alvajdai ember (SzO VIII. 236).
1567: Kerespatak, Keoreospatak, 1602: Körespatak (SzO II. 214, 223, V. 208). 1614: Kıröspatak
69 családfı (Se 34). 1635: Polos János schola mester is volt; Angyalos: Kovács János Megjes deak
Kıröspatakon (SzO). & Kıröspataki Kálnoky Sámuel 1692.II.27.: Háromszék fıkirálybírája nemes
udvarházánál Körüspatakon ad engedély „holmi jövevény idegen embereknek“, hogy a szárazajtai
erdın falut alapítsanak (SzO VIII.385-387). 1750: Krispatak. Kálnoky Dénes gróf (1811–1888)
Miklósvárszék királybírája (1839–48), fırendiházi tag és író. 1802: Unitárius templom. 1808:
Köröspatak, Körispatak (91). 1820: Református templom. 1848 utáni erdıbirtokosság: Volt
Kétágkatonaság, Volt Úrbéri Közbirtokosság. 1861: Kırispatak Hsz (29). 1888: Köröspatak Hsz
Sepsi js (Je 452). Apor-kastély (késıbb községház). 1913: Sepsikıröspatak Hsz vm (Az). 1949 u.
a Kálnoky-kastély mtsz-székház. Több jeles fiáról 2004.XI.20. Déli harangszó Duna Tv. –
Crişpatac > Valea Crişului = Su 2: 226. 1332–1854 {1913}. [37 D]
Körösszeg (Szentkatalin) Bi (Várad-Ny) 1289.XII.25: IV. Lad: Datum iuxta Keressceg; 1290-re:
prope castrum Kereszeg; 1326.IV.20.: I. Kar: Datum in Keryzeg; 1332–7: Martinus sacerdos de v.
S. Katherine, v. Kerez, v. S. Katherine. Jelentékeny váras és vásáros hely; várát vsz a tatárjárás
után építették a Barsák. 1289-ben tőnik fel, amikor IV. László király innen szólítja fegyverbe
Szatmár, Szabolcs és Bereg vm nemeseit. A következı év július 10-én a vár alatt ölték meg IV.
László királyt a kunok. I. Károly király alatt Barsa nb. Beke kezén találjuk. 1321-tıl Aba nb.
Nekcsei Sándor, majd fia: Demeter viseli a várnagyságot. Hétfıi vásárja a 3 megyei kihirdetrés
színhelye (1322). A falu papja 1291–4 között egy évben 1 unciát ad a püspöknek; 1332–7: évi 8 gs
pápai tizedet fizet. A vár lakótornya épen maradt (Gy 1: 637). 1323: castellanus de Kerusszeg,
1341; csatrun nostrun (regis) Kereszeg (Cs). 1396: Zent Katarina Azzonfalua (Bunyitay III. 371).
1396: castrum reg. Kereszeg, 1421: castrum Kereszeg penes fl-m Sebeskeres constructum (Cs 1:
595). 1421: Zenthkatherinaazonfalwa (Cs 1: 623). 1441: opp. Keresszegh (Jakó 285; Cs); 1443:
cives de Keresszegh. A domonkosoknak kolostoruk volt benne (Cs 1: 598. Keresszeg).
1504.VI.29.: Szilágyszegi Gergely érvénytelennek nyilvánítja Csáki Mihály javára tett
nyilatkozatát, mert azt Csáki azzal kényszerítette ki, hogy VI.13. körül megverette, Keresseg-i
várába hurcoltatta, ott fogva tartotta, kínoztatta és a váradhegyfoki hiteleshelyre is ırizet alatt
vitette be (KmJkv 3306). 1635: Keöreöszegh (Csáky 682). 1808: Keresztszeg h., Kereszig val.
1888: Körösszeg Cséffaj js (Je 452 & Prépostság psz). 1913: Körösszeg Bi vm (Az). 1920:
határfalu. – 1909/19: Chereşig, K, L 1194: r 1064; m, zs (43). Cheresig = Su 1: 138. 1289–1851. +
Su 2: 398–1421. – 1974: c. Girişu de Criş {Körösgyéres kzs faluja DNy-ra} [10 C; L]
Köröstelek Kr (KmJkv) : Kerestelek.
Körös-vidék l848: Körös vidéki {...} nép (a pesti román ifjúság nyilatkozata. Rátz 1850. § 100).
Körözs Kü (1888) : Körös (Küküllıkırös).
Körpa Szö (Karánsebes-DK, a Temes jp-i út mellett) 1690–1700: Kniben, 1785 {?1765}: Korpa,
1774: Körpa (Pesty: Szörény II. 285). 1808: Körpa (91). 1888: ≈ KrSzö Karánsebesi js (Je 452).
574