Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
(112). 1851: ≈, Ar vm, 10 kath., 1210 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Határa 2810 hold, …A
hegyek ormairól igen bı vizforrások ömlenek, a honnan az uradalom egy igen czélszerő szökıkutat
épitett pankotai szeszgyárába, melly forrás minden 24 órában 1500 akónyi vizet áraszt a gyár
padjára. F. u. b. Ditrich József (Fé 3: 122). 1888: ≈ Ar Világosi js (Je 516). 1913: Muszka Ar vm
(Az). – 1909/19: Musca, M, L 1100: r 1006; m, zs (119). Mîsca = Su 1: 402. 1331–1851. + 2: 369.
1475. – 1974: c. Şiria {Világos kzs faluja} [32 A]
Mesztákon Hu (1913) < Nyirpatak Za (1439).
Metesd Fe (Gyulafehérvár-Ny) [1313–24], 1338: p. Metesd. A gyulafehérvári káptalan fülesdi
uradalmán belül feküdt, melynek határait 1299-ben írták körül Metesd említése nélkül. 1316 és
1320 k. Lampert országbíró az igei és krakkói telepeseknek ítélte, 1338-ban azonban a káptalant
iktatják vissza Metesdbe mint régi birtokába (Gy 2: 173). 1733: Metesd, 1750: Metes. 1808:
Metesd aliis Mutesd val. 1861: ≈ AF (6). 1888: ≈ (Várnicza) AF Magyarigeni js (Je 502). 1913:
Metesd AF vm (Az). – 1909/19: Meteş (VarniŃa), M, L 945: r 924; m (113). = Su 1: 393. 1338–
1854. [34 B]
Mezéd * Hu (Marosnémeti-É, Fornádia táján) 1389: p. Mezed, 1407, 1499: p. Mezeed, 1518; p.
Mezed. A Hermán-nemetségbıl eredı Németi és Pestesi azaz Felpestesi családé volt. 1499-ben
Pestesi Mátyás itteni részeit Soklyósi Péter görgényi várnagy kapta királyi adományul. Részeit
azonban 1468-ban Illyei Dienesiek birtokai közt említik (Cs 5: 112). 1533.XII.17.: Galacziak
kiegyeznek Németi Nemesekkel Mezed zálogos részeit illetıen (KmJkv 4433); 1536.I.19.: Mezeed
Németi Nemesek részbirtoka (4552). – Su 2: 369. 1389, 1407, 1499.
Mézes Ar (1808) : Holdmézes.
Mézes Bi (Belényes-K hrs) 1580: Mezess; 1588: Alsomizes, Felseomizes; 1600: Also Meszes,
Felseo Meszes (Jakó 300). 1692: Mizes (Mezısi 105). 1808: Mézes (107). 1851: ≈, Bi vm,
dombos helyen, 62 g. kath., 395 n. e. óhitü lak., anyatemplommal. Birja a váradi görög püspök (Fé
3: 83). 1888: ≈ Belényesi js (Je 502). 1913: Mézes Bi vm (Az). – 19ö9-19: Mezieş, M, L 611: r
605 (113). Mizieş = Su 1: 402. 1580–1851. – 1974: c. Drăgăneşti {Dragánfalva kzs faluja É-ra}
[21 C]
Mézged Bi (Belényes-ÉK) 1552: Mezgedt, 1600: Also-Meszes (Jakó 299). 1692: Mizgib (Mezısi
118). 1808: Meziád (107). 1851: ≈, vagy Mezıfalva, Bi vm, a havsok aljában, 8 r. kath., 1026 n. e.
óhitü lak., anyatemplommal. Határán van egy patak, s egy nagy kiterjedésü barlang, melly eléggé
még nem vizsgáltatott meg. Birja a váradi görög püspök (Fé 3: 83). 1888: ≈ Belényesi js (Je 502).
Határában K-re cseppkıbarlang; elıcsarnokában a feltáró Császár Gyula emléktáblája. 1913:
Mézged Bi vm (Az). – 1909/19: Meziad, Meziád, L 1648: r 1635 (113). = Su 1: 393. 1552–1851. –
1974: c. Remetea {Magyarremete kzs faluja K-re 4 ½ km} [21 A]
Mézgen * Kr (Krassó vm északi vidékén) 1400 k.: p. Mezgen (Cs 2: 105).
Mezı Arad vm síkföldi része. Ld Mezıság nevében 1335: Mezesag (Gy 1: 184).
Mezı * Bi (Bihar-ÉÉK) [1291–4] v. Nycolai de Mezeu; [1311 k.] Thomas de Mezeu; 1324: Nic.
≈; 1327: Jo. ≈; 1328: Nic. ≈. A Mezei nemesek birtoka, akik hites emberként szerepelnek (1311–
27). A falu 1291 – 94 között másod ízben 46 kepe tizedet ad a püpöknek (Gy 1: 643). 1341:
Mezew (Tr). 1421: p. hungaricalis Mezewfalua, 1489: Mezewfalwa (Cs 1: 616). 1808: Mezıfalva
h. 1888: ≈ psz (t) Hegyköz-Kovácsi Bi (Je 505). Hnt. 13: » Hegyközkovácsi. – Su 2: 369. 1291–
1625.
Mezı-elıtagú hs 1888 (Je 502-5): Aranyos, Bánd, Bergenye, Bodor, Bı, Csávás, Czikud, Domb,
Gerebenes, Gyán, Kapus, Kecsed, Keménytelke, Királyfalva, Kók, Kölpény, Kövesd, Livádia,
Madaras, Méhes, Ménes, Nagy-Csán, İr, Örke, Örményes, Panit, Pete, Petri, Rücs, Sályi,
Sámsond, Szakál, Szengyel, Szent-György, Sz-Jakab, Sz-Margita, Sz-Márton, Sz-Mihálytelke,
Szilvás, Szombattelke, Szopor, Telegd, Telki, Terem, Tóhát, Újfalu, Újlak, Uraly, Velkér, Záh.
675