Erdélyi helynévkönyv I-P.pdf

Vistai András János: Tekintı – erdélyi helynévkönyv
Második köte
VIII.22.; m. g. k. t: Az Istenszülı oltalma, b: X.1. (RKNt 1999). 1888: ≈ Szatmári js (Je 507: &
Császy B., Kölcsey Ant., Kölcsey Ák. és Marosy tanyák, Turi malom). 1913: Mikola Sza vm (Az).
– Micula = Su 1: 396. 1216–1851. [2 C]
Mikola 4. * Te (Temesvár táján, Ötvény mellett) 1388: Mikola. Orosz vagy Oroszi faluval együtt
említik (Cs 2: 51). – Su 2: 370.
Mikolapatak Mm (Aknasugatag-K, az Iza b. o. mellékvize j. p.) 1405: Pathak, 1450:
Mikolapatak, 1475: Mykolapathak, 1476: Mykolapathaka (Bélay 174). 1808: Mikolapatak (109).
1851: ≈, Mm vm, 662 gör. kath., 48 zsidó lak., anyatemplommal. Ez a helység hajdan a
vancsfalusi nemes Godzsa nemzetségnek majorja volt, de már most itt több közrendüek laknak, sıt
mintegy 30 nemes lakosa is van, többnyire az emlitett Godzsa nemzetségbıl (Fé 3: 89). 1888: ≈
(Valeni, Valyeny) Izavölgyi js (Je 507). 1913: Mikolapatak Mm vm (Az). – 1909/19: Văleni, Mp,
L 1070: r 971; zs (194). = Su 1: 239. 1405–1851. – 1974: c. Călineşti {Felsıkálinfalva kzs faluja,
K-i hrs} [3 C]
Mikoles * Te~Kr (Karánsebes táján) 1427: Mykoles in comitatu Themes; 1470: Mikulest in
districtu Sebes. Igazó és Krivina faluval együtt említik (Cs 2: 51). – Su 2: 371. {P}
Mikószalatna Ar (Dézna-ÉNy hrs) 1553: Szlatina (Márki II/1. 548). 1808: Szlatina (163). 1851:
≈, Ar vm, 278 óhitü lakossal (Fé 4: 142). 1888: ≈ Borossebesi js (Je 665). 1913: Mikószalatna Ar
vm (Az). – 1909/19: Slatina, Szlatina, L 464: r 459 (164). > Slatina de Criş = Su 2: 137. 1553–
1913. – 1974: c. Dezna {Dézna kzs faluja} [21 C]
Mikószállása ~ Ivánkatelke Újeh>FF (1291) : Ivánfalva NK.
Mikótelke * Ko (Kolozsvár-ÉK, Marokháza hrs) 1296: p. Mykateluke (Cs). =: arca Mykoteluke;
p. ≈; 1306, 1307: p. Mykotelke; 1312: p. Mykoteleke. 1296-ban a palatkai Jankafi nemesek
birtoka. Ekkor felét Joanka fiai: Gergely és János eladták Gyógyi Miklósnak; ezt Ivanka fia János
fia János tilalmazott. 1306/7-ben Gergely fia Iwanka újra eladta András fia Miklósnak Jánosék
tiltakozásával. Miklós ispán 1312-ben Dénes fia Tamás részét is megvette. Marokházával volt
határos K felıl (Gy 3: 364). 1296: ≈ (Er I. 544, 551); 1300: Mykouteluke birtokot (másokkal)
Mykud bán fiai leánynegyedként adják a bán te: Imre magister leányának: Kata asszonynak (595).
1344: p. Mikateluke; 1348: p/t. Mykotelke; 1352: t. litigiosa Mykoteleky a. n. Markhazaeleufelde.
Palatkai ~ İsi ~ İsi Jankafi ~ Ivánkafi (Cs 5: 383. Mikótelke). 1808: Mikótelek (109). Hnt. 13: »
Magyarpalatka Ko vm.
Mikóújfalu Fe (Sepsiszentgyörgy-É 23 km; 610 m) 1850: Miko Ujfalu, 1854: Mikó-Újfalu
(Bikszád-Újfalu), Mico-Uifalău (Su). 1861: Mikó-Ujfalu FF (3). 1888: Mikó-Újfalu (Bikszád-
Újfalu) Hsz Sepsi js (Je 507). 1913: Mikóújfalu Hsz vm (Az). 1968: Málnás kzs. kp. 1969 L
2075. – 1909/19: Micouifalău, M, L 1372: r 851 (114). > Micfalău = Su 1: 395. 1850–1854. –
1968: c. Malnaş (Micfalău) [37 B]
Mikóvár Cs (Szereda mellett; újabban a város része) 1611: Mikó Ferenc, Cs-Gy-Ksz fıkapitánya
újjáépíti a romos szeredai várat. 1616: MikoVyuarbeli drabantok; 7 darabant Mikó Ferenc
jobbágyai (SzO 4). 1635: Mikóvára, Miko Uyuár (SzO VI. 133). 1635.XI. 6 12. : I. Rákóczi
György fejedelem Mikóújváron. 1635.XI.12.: Datum in Miko Uyuar: a csik-gyergyó-kászonszéki
panaszok meghallgatása után öt pontba foglalt határozatot ad ki; ezt néhány nap múlva az
udvarhelyszékiek panaszára megismételte. A fejedelmi székely politika összegzése: Resolutio ad
Supplicationem mint ilyen került be az erdélyi törvénykönyvbe (Approbatae Constitutiones, 1653.
III. 76. 12.). 1654: Mikó-Ujvára, 1716: Mikóvár (SzO IV. 260, VII. 215). Su 2: 370. 1635 –1716.
Mikusevo * Te~Kr (Illyéd táján) 1454-ben Hunyadi János, Magyarország fıkapitánya, a király
nevében, fıkapitányi hatalmánál fogva Dancs Péter szörényi bánnak adományozza (1500 Ft-ban)
az illyédi kerületben fekvı Mikusevo és Leskovácz temesmegyei (!) pusztákat (Cs 2: 76. Dancs). –
Su 2: 370.
685